Düsseldorf

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Duesseldorf

Duesseldorf címere	Duesseldorf Németország térképén
Adatok
Szövetségi állam:	Észak-Rajna–Vesztfália
Alapítás éve	1135
Területe:	217,0 km²
Lakossága:	580 520 fő(2006)
Népsűrűség:	2 675 fő/km²
Hivatalos honlap:	www.duesseldorf.de
Koordináták:	é. sz. 51°13′ k. h. 32°7′
Politika
Polgármester:	Joachim Erwin (CDU)
Térkép

Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa. 573 449 lakosa van (2005).

[szerkesztés] Fekvése

A Rajna folyó mentén fekszik, főleg a jobb parton, de átnyúlik a bal partra is.

térkép

[szerkesztés] Kikötő és repülőtér

A városnak három kikötője van a Rajnán és egy repülőtere, amely az egyik legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtér Németországban.

[szerkesztés] Népesség

573 449 lakosa van (2005), de az 1995 - ös népszámlálásból az is ki derül , hogy az akkor 572 ezer lakosú város 15,5%-a külföldi volt.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének jelentése: düsseli falu, ami utal a város mellett a Rajnába ömlő Düssel folyócskára, amelynek egyik völgyében, a Neander-völgyben találták meg a neandervölgyi embert.

[szerkesztés] Története

Düsseldorfot először 1159 - ben említik a források.1288 - ban Düsseldorf megkapja Berg grófjától a városi rangot és később, 1511 - től már Düsseldorf a Berg és Jülich hercegség székhelye. 1609 - ben pedig a Pfalz - Neuburg család birtoka lett. A várost sok csapás érte: mind a harmincéves háború, mind pedig a spanyol örökösödési háború meg tette hatását, de II. János Vilmos fejedelem alatt újjáépült. 1805 - 1813 - ig a Napóleon által létrehozott Berg nagyhercegség székhelye volt és 1815 - ben Poroszországhoz csatolták.

Itt volt zeneigazgató Robert Schumann és Düsseldorfban született Heinrich Heine.

Az 1870 - es években egyre fontosabbá vált a vas - és acélipar és ez a városban gyor kereskedelmi és gazdasági fellendülést hozott a városnak. A II. világháború is érzékenyen érintette a várost ugyani ekkor leromboltak rngeteg épületet közük régi és értékes műemlékeket is, de a város hamar új erőre kapott és újraépítette illetve felújította magát. 1946-tól Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.

[szerkesztés] Gazdaság

Düsseldorf Németország legnagyobb nagyvárosi régiójának, a Rajna-Ruhr vidéknek szerves része, sőt, egyik fő gazdasági motorja. Jelentőségét jól mutatja, hogy a Düsseldorfi Nemzetközi Repülőtér Németország 3. legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőtere, illetve, hogy a Düsseldorfi Vásár évről-évre számos fontos nemzetközi rendezvénynek ad otthont.

Düsseldorf Frankfurt am Main után Németország második legnagyobb pénzügyi központja. Számos nemzetközi szinten tevékenykedő nagyvállalat székel itt, mint például Metro AG, ThyssenKrupp, E.ON, Rheinmetall, Henkel, Degussa, NRW.BANK, WestLB, E-Plus, Vodafone Deutschland vagy az ERGO Versicherungsgruppe. A város nemzetköziségét érzékelteti az is, hogy itt található kontinetális Európa legnépesebb (kb. 8.000 fős) japán kolóniája.

[szerkesztés] Nevezetességei

Híres bevásárló utcája a Königsallee (vagy ahogy a helyiek hívják: Kö).
Ferde tornyáról híres a XII - XIV. századi Szt. Lambert Templom.
A régi városháza, amelyet 1567 - 88 - ig építettek.
A várostörténeti gyűjteménynek helyet adó Jäger kastély (1752 - 63).
A Nicolas de Pigage építette Banrath Kastély (1755 - 73)
I.(Rőtszakállú) Frigyes palotája.
A Düsseldorfi Egyetemet 1965 - ben alapították, de működik itt művészeti akadémia is, amit 1767 - ben alapították.
A városi könyvtár, mely a város híres szülöttének Heinrich Heinének a műveit gyűjtötte össze a költőről szóló könyvekkel együtt.
ezenkívül:
- Düsseldorf büszkélkedhet az első német felhőkarcolóval a Wilhem - Marx - Hausszal (1924).
- A porcelánmúzeum.
- A Land - múzeum.