Délszláv háború

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A délszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború. A tízéves intervallumot két - egymástól jól elkülöníthető - időszakra lehet bontani: az 1991-től az 1995-ös Daytoni békediktátum aláírásáig tartó periódus, illetve a Daytont követő koszovói albán-szerb konfliktust, az 1999-es NATO hadműveleteket illetve a belgrádi forradalmat magában foglaló Slobodan Milošević 2006 márciusában bekövetkezett haláláig tartó időszak.

A délszláv háború (más néven balkáni háború) első ciklusa szintén három szakaszra osztható:

• szlovéniai tíznapos háború, 1991. június 26-tól július 7-ig
• horvátországi háború, 1991-95
• boszniai háború, 1991-95
  
  

[szerkesztés] A délszláv háború háttere:

A Balkán nemzetiségi térképe évszázadok óta meglehetősen színes képet mutatott. 1945-ben Josip Broz Tito került Jugoszlávia elnöki székébe. A korábban partizánvezérként és "háborúügyi" miniszterként elhirdeült Tito hatalomra kerülésekor hat állam konföderációjává kovácsolta össze a balkáni térséget. A Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó társulásából alkotott Jugoszlávia 1980-ig komolyabb probléma nélkül működött. 1980. május 4-én, 35 év elnöklés után, meghalt Josip Tito. A vezér halálát követően szinte azonnal repedések mutatkoztak az addig többé-kevésbé egységes délszláv egységen. Fellángoló nemzetni nacionalizmus jellemezte az átmeneti időszakot 1987 áprilisáig, amikor fellépett a politika színpadára Slobodan Milošević.
Milošević a legnagyobb jugoszláv tagköztársaság, Szerbia élére kerülve, megkísérelte visszaszerezni befolyását a széthúzó jugoszláv államközösségben, de a tagállamok határozottan elutasították ezirányú törekvéseit. A szerb vezér hatalomvágya vezetett oda, hogy a jugoszláv egység tagállamai sorra kikiáltották függetlenségüket - elsőként a legnyugatibb Szlovénia és Horvátország 1991 júniusában, majd őket követve, Macedónia és Bosznia-Hercegovina is bejelentette elszakadását az egységtől. A sorozatos függetlenedési törekvések és az ezekre adott szerb válasz robbantotta ki a 2006 márciusában - Slobodan Milošević, hágai haláláig tartó véres eseménysorozatot, amelyet III. balkáni háborúként is emlegetnek a legújabb történelemkönyvek.
A délszláv háború jellegzetes motívumává vált a különböző etnikumok között feszülő évszázados - mindaddig mesterségesen elnyomott - keserves ellentét. A háborúskodás fő okának mégis az agresszív szerb terjeszkedő politikát tekinthetjük. A délszláv válság a legvéresebb fegyveres konfliktus volt Európa területén a II. világháború óta. Mindmáig csupán becsült adatok állnak rendelkezésre az áldozatok számáról - annyi azonban bizonyos, hogy a halálos áldozatok száma meghaladja a 300.000-et és egymilliónál is többen vannak azok, akik elhagyni kényszerültek szülőföldjüket. A délszláv háború újra megismertette a világgal az etnikai tisztogatás fogalmát, lévén az 1991-től 2006-ig tartó időszak bővelkedett a civil lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekményekben, háborús bűnökben.

[szerkesztés] A délszláv háború kronológiája:

1945 március
Josip Broz Tito kerül Jugoszlávia elnöki székébe. A korábban partizánvezérként és "háborúügyi" miniszterként elhíresült Tito hatalomra kerülését követően egyesíteni kezdi a szocialista berendezkedésű, tőbbé-kevésbé szerbek lakta államokat: Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Montenegrot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Koszovót.

1980. május 4.
Josip Tito 35 év elnöklés után meghal. Az addig egységesnek tűnő Jugoszláv Népköztársaságon, nem sokkal az elnök halála után repedések mutatkoznak, fellángol az addig lappangó nemzeti nacionalizmus. Ekkor kezdődött a nagy Jugoszlávia darabokra hullása.

1987 április
Feltűnik a jugoszláv politika színpadán Slobodan Milošević később megválasztott szerb elnök.

1989. május 8.
Slobodan Miloševićet választják meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé.

1990 július
Milošević megalapítja a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65 százalékos győzelmet arat, két évvel később újraválasztják, de már csak 53 százalékos szavazattöbbséggel.

1991 június
Milošević nagyhatalmi törekvései nyomán Szlovénia és Horvátország kikiáltja a nagy Jugoszláviától való elszakadását. A két állam szerb kisebbsége ellenállt, minek hatására zavargások törtek ki. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása kiszélesítette a konfliktust. A Horvátországban élő szerb kisebbség függetlenné nyilvánítja a Krajina-területet (Krajinai Szerb Köztársaság) a frissen megalakult Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoznak ki az országban miután a szerb felkelőket támogató Jugoszláv Néphadsereg is beavatkozik a konfliktusba. A helyzet kilátástalansága miatt a horvát kormány - élén Franjo Tudmannal - beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti függetlenségi nyilatkozatát. A harcok azonban nem csillapodtak, Horvátország egynegyede a szerb milíciák, csetnikek és a szövetségi hadsereg kezébe került.

1991. július 7.
Szlovéniában elhallgatnak a fegyverek, véget ér a szlovéniai tíznapos háború.

1992 január
Macedónia is követi a szlovén és horvát példát - kikiáltja függetlenségét. A macedón térségben nem tör ki fegyveres konfliktus. Szolvéniát és Horvátországot önálló államként elismeri az ENSZ.

1992 április
Bosznia-Hercegovina, a sorban negyedikként kikiáltja függetlenségét. Bosznia nemzetiségi térképe igen változatos képet mutatott; ez vezetett oda, hogy a muzulmán, horvát és szerb kisebbség között rövidesen háromoldalú polgárháború bontakozott ki.

Szerbia és Montenegró vezetőjének választja Slobodan Miloševićet.

A szerbek ostromgyűrűbe zárják Bosznia fővárosát, Szarajevót.

1993 március
Harcok kezdődnek a boszniai muzulmánok és horvátok között.

1994 március
Egy év háborúskodás után a boszniai muzulmán és horvát kisebbség békeszerződést ír alá, az USA védnöksége alatt.

1995 június
Napvilágot látnak az első jelentések a srebrenicai mészárlásról.

1995 november
Bosznia, Horvátország és Szerbia békeszerződést köt, a boszniai háború véget ér.

1995 december
A háborúzó felek Párizsban aláírák a Daytoni békeszerződést, ezáltal véget ért a délszláv háború első szakasza.

1996
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg támadni kezdi a koszovói szerb civil lakosságot.

1997. július 25.
Jugoszlávia elnökévé választják Slobodan Miloševićet.

1998 március
Összecsapások törnek ki Koszovóban, miután Milošević a szerb lakosság védelmére csapatokat küld a térségbe.

1999. március 24. -június 10.
A NATO légioffenzívába kezd Jugiszlávia ellen (Szövetséges Erők Hadművelet). A három hónapnyi bombázásban többek közt megsérül a pancevoi olajfinomító, szinte teljesen megsemmisül a nisi Zastava autógyár, a Dunába szakad több újvidéki híd, az autópályák többsége használhatatlanná válik és találatot kap a szerb parlament épülete is.

1999
Koszovóba ENSZ békefenntartó csapatok vonulnak, de a terület továbbra is Jugoszlávia része marad.

1999. december 10.
Meghal Franjo Tudman, horvát elnök. Nem sokkal halála után pártja, a Horvát Demokrata Szövetség (Hrvatska Demokratska Zajednica - HDZ) elveszíti a választásokat.

2000. október 5.
Belgrádban felkelés tör ki, a népakaratnak engedelmeskedve Slobodan Milošević beismeri választási vereségét a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezérével, Vojislav Koštunicával szemben.

2001 április
Belgrádi otthonában letartóztatják Slobodan Miloševićet, nem sokkal később kiadják a hágai Nemzeközi Bíróságnak.

2002. február 12.
Megkezdődik Slobodan Milošević pere a hágai Nemzetközi Bíróságon, ahova hatalommal való visszaélés, korrupció, népirtás és különböző háborús bűnök elkövetésének vádjával kerül. Milošević nem kért ügyvédi védelmet, magát képviselte az ellene folyó büntetőeljárásban, miközben folyamatosan illegitimnek tekintette az ügyében eljáró nemzetközi bíróságot.

2003 október 19.
Meghal Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina első elnöke.

2003 december
Jugoszlávia megváltoztatja nevét Szerb-Montenegrói Államközösségre.

2006 január 21.
Pristinában meghal Ibrahim Rugova Koszovó elnöke és politikai szervezete, az LDK (Lidhja Demokratike e Kosovës, azaz Koszovói Demokratikus Liga) vezetője. Utódjául Fatmir Sejdiut választották Koszovó elnökének.

2006 március 11.
Slobodan Milošević ötévnyi hágai fogság után, bírósági tárgyalása közben, hatvanöt éves korában meghal. Szülőfalujában, Požarevacban temetik el.

Ez egy egyértelműsítő lap, ami az azonos nevű szócikkek közötti választást segíti. Ha egy cikkből kerültél ide, kérünk, hogy lépj vissza, és javítsd ki benne a megfelelő hivatkozást!