Barbarossa-hadművelet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Barbarossa-hadművelet | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A németek eredeti terve |
|||||||||
|
|||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||
 Szovjetunió |
 Németország Románia Finnország Olaszország Magyarország Szlovákia |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Joszif Sztálin |
Adolf Hitler |
||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| kb. 2 600 000 | kb. 3 200 000 | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| Ismeretlen | 174 000 halott 34 000 eltűnt 604 000 sebesült |
||||||||
A Barbarossa-hadművelet (Unternehmen Barbarossa) a Náci Németország által, a Szovjetunió ellen indított invázió kódneve volt a második világháborúban. A hadművelet I. Barbarossa Frigyes-ről, a Német-Római Birodalom egykori uralkodójáról kapta a nevét. Ez a hadművelet nem összekeverendő az egész keleti fronton vívott háborúval, mert amíg a Barbarossa-hadművelet 1941 júniusától 1941 decemberéig tartott, addig a keleti front 1941 júniusától 1945 májusáig létezett, amíg a szovjetek el nem foglalták Berlint.
Az eredeti cél a Szovjetunió európai részének, és Ukrajnának a gyors elfoglalása volt egészen az Arhangelszk-től Asztrahány-ig húzott képzeletbeli vonalig, melyet gyakran csak AA vonalként említettek. (Részletekért lásd Hitler 21. sz. hadműveleti utasítását). Valószínűleg a Barbarossa-hadművelet kudarca okozta az egész Náci Németország későbbi bukását, ugyanis ekkor hagyta el a hadiszerencse Adolf Hitler-t és a Harmadik Birodalmat. A Barbarossa-hadművelet főként azt érte el, hogy megnyitotta a keleti frontot, mely a történelem legnagyobb hadszínterévé vált, óriási és brutális csatákkal, halálos kegyetlenségekkel, szörnyű emberveszteségekkel valamint a németek és szovjetek számára egyaránt nyomorúságos körülményekkel.
[szerkesztés] A németek célja
Látszólag a németek attól féltek, hogy a Vörös Hadsereg támadást tervez ellenük, így a Szovjetunió elleni támadást megelőző háborúként tüntették fel. De akik olvasták Hitler Mein Kampf (Harcom) című művét, már számíthattak erre a támadásra, ugyanis Hitler leírta meggyőződését, miszerint a német népnek Lebensraum-ra („élettérre”, azaz földre és nyersanyagra) van szüksége, és ezt keleten találhatja meg. A nácik alapelve az volt, hogy megöljék, deportálják, vagy elnyomják az orosz és szláv népességet (akiket alsóbbrendűnek tartottak), és a területet németekkel népesítsék be. Az egész városi lakosságot kiéheztetik, így mezőgazdasági felesleg keletkezik, amivel el tudják látni Németország élelmezését, és a városlakókat helyettesíthetik a német felsőbb réteggel. A német náci- ideológus Alfred Rosenberg (aki úgy vallotta hogy a szlávok is árják), amíg ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítását készítette elő, felvetette, hogy a meghódított szovjet területeket a következő Reichkommissariates-ekre kellene bontani:
- Ostland (A balti-államok és Fehéroroszország),
- Ukraine (Ukrajna és a vele szomszédos területek),
- Kaukasus (Dél-Oroszország és a Kaukázus),
- Moskau (Moszkva fővárosi területe és Oroszország többi európai része),
- Turkestan (Közép-Ázsiai köztársaságok és területek)
Based on work by