Azonos nemű párok gyermekvállalása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az azonos nemű párok gyermekvállalása kapcsán két különálló kérdés merül fel: az egyik az azonos nemű párok gyermekvállalásának mikéntje, a másik az azonos nemű szülők – különösen a nem biológiai szülő(k) – és a gyermek közti kapcsolat törvényi szabályozása.
A homoszexuális emberek gyermekvállalását általában sehol sem tiltják. A homoszexuális irányultság nem akadálya a saját gyermek vállalásának (a biológiai szülőket szexuális orientációjuktól függetlenül szülőknek ismerik el), és a legtöbb országban a homoszexuális személyek által történő örökbefogadásnak sincs törvényi akadálya (bár ebben az esetben az azonos nemű párnak általában csak az egyik tagja lesz törvényesen szülő). A melegek és leszbikusok számára tehát nem az a fő kérdés, hogy hogy juthatnak gyermekhez, hanem hogy hogyan ismertessék el az azonos nemű pár mindkét tagját törvényes szülőnek.
Bár az azonos nemű párok gyermekvállalása körül kialakult társadalmi viták arról szólnak, jó-e az, ha melegek és leszbikusok gyermeket nevelnek, az állam szempontjából valójában csak két kérdés merül fel
- megkönnyítsék-e a melegek és leszbikusok gyermekvállalását (a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás melegek és leszbikusok számára kedvező szabályozásával), illetve hogy
- lehetővé tegyék-e, hogy egy gyermeknek egy azonos nemű pár mindkét tagja törvényes szülője legyen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érvek és ellenérvek
Az azonos nemű párok gyermekvállalása kapcsán kialakult vitákban általában két radikálisan eltérő álláspont bontakozik ki. Az alábbiakban röviden áttekintjük mindkét fél legfontosabb és legtöbbet hivatkozott érveit és ellenérveit.
Az ellenzők szerint a homoszexuálisok alkalmatlanok a gyermeknevelésre. Azonos nemű szülők mellett a gyermek nem találkozik férfi és női példaképekkel, ezért nem tud megfelelően szocializálódni a nemi szerepekbe. Az azonos nemű párok által nevelt gyermekek homoszexuálisok lesznek, akik nem vállalnak gyermeket, ezért tovább csökken a népesség. Az ilyen gyermekeket ráadásul számos atrocitás (csúfolódás, hátrányos megkülönböztetés éri), aminek nem szabadna őket kitenni.
A támogatók szerint a gyermek szempontjából a legfontosabb, hogy stabil és szerető közegben nőjön fel, amihez a szülők szexuális orientációnak semmi köze. A nukleáris család nem az egyetlen közeg, ahol a gyermek példaképekkel találkozik, számos lehetősége van (tágabb család, óvoda-iskola, média), hogy a szüleitől eltérő nemű emberekkel találkozzon. Az egyedülálló szülők által nevelt gyermekek sem találkoznak közvetlenül más nemű felnőttekkel a családban, mégsem tartja őket senki alkalmatlannak a gyermeknevelésre. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyermekek körében nem gyakoribbak a nemi szerepzavarok, és nem lesznek nagyobb arányban homoszexuálisok, mint a különböző nemű párok által nevelt gyermekek. Ráadásul a kérdés irreleváns, mivel a heteroszexualitás és a homoszexualitás azonos értékű, ezért lényegtelen, hogy milyen lesz a gyermek szexuális orientációja. A gyermeket érő estleges atrocitások kérdése fontos probléma, de ezen nem a gyermekvállalás megnehezítésével, hanem az előítéletek elleni fellépéssel kell segíteni. Más diszkriminált csoportoknak (pl. romáknak) sem tiltjuk meg a gyermekvállalást, azon az alapon, hogy a gyermeket majd hátrányok érik. Az azonos nemű párok gyermekvállalásának megkönnyítése révén olyan párok is vállalnának gyermeket, akik korábban nem, ezáltal épphogy nőhetne a gyermekszám. A meleg és leszbikus párok gyermeknevelését nem a homoszexualitás sajátossága akadályozza, hanem az azonos nemű párok gyermeknevelését megnehezítő törvények. Az, hogy elmarad az azonos nemű párok gyermekvállalásának törvényi elismerése ráadásul ellentmond a családok és gyermekek a védelmét előíró alkotmányos alapelveknek, mivel az azonos nemű szülőkből álló családokba született gyermekeknek az állam nem biztosítja ugyanazt a védelmet, amit a heteroszexuális családba született gyermekek számára.
[szerkesztés] Saját (biológiai) gyermek vállalása
Leszbikus nők esetében a gyermekvállalás elvileg könnyű, hiszen egy gyermek születésénél a férfinak csak a megtermékenyítésben van nélkülözhetetlen szerepe. Akár egy bizalmas férfi-barát, akár egy mit sem sejtő alkalmi partner is hozzásegítheti a nőt a kívánt gyermekhez. Sok leszbikus nő szerint azonban ez megalázó, ezért a mesterséges megtermékenyítést részesítik előnyben. Különbséget kell tenni az anonim és a nem anonim mesterséges megtermékenyítés között: míg az anonim mesterséges megtermékenyítés esetében a sperma-donor személye ismeretlen, nem anonim mesterséges megtermékenyítés esetében a sperma-donor általában az anya párja (férje, élettársa) vagy más ismerőse. Vannak országok (így például Magyarország), ahol a nem anonim mesterséges megtermékenyítésnek feltétele, hogy a sperma-donor és az anya között párkapcsolat álljon fenn, így ez a lehetőség nem áll nyitva leszbikus nők számára.
Meleg férfiak esetében a saját gyermek vállalása bonyolultabb, hiszen szükség van egy nőre, aki vállalja a megtermékenyítést (természetes úton vagy mesterséges megtermékenyítés révén), a gyermek kihordását és megszülését. Mesterséges megtermékenyítés esetén természetesen itt csak a nem anonim megtermékenyítés merül fel. Mivel a terhesség és a szülés jóval nagyobb terheket ró az anyára, mint a sperma-adományozás az apára, felmerül a kérdés, hogy részesülhet-e a „béranya” v. „dajkaanya” anyagi ellenszolgáltatásban.
[szerkesztés] A nem biológiai szülő szerepe
Az azonos nemű párok gyermekvállalása kapcsán az egyik fő kérdés, hogy hogyan jöhet létre törvényesen elismert szülő-gyermek kapcsolat a gyermek és a nem biológiai szülő között. Az első megközelítésben az a tény, hogy a nem biológiai szülő azonos nemű partner párkapcsolatban (regisztrált élettársi kapcsolatban vagy házasságban, ahol erre van lehetőség) él a biológiai anyával/apával, vele közösen vállalkozik a gyermekvállalásra, önmagában is elég arra, hogy automatikusan a gyermek törvényes szülőjévé váljon. A másik megközelítés szerint a heteroszexuális párok apasági elismerő nyilatkozatához hasonlóan, a biológiai szülő azonos nemű partnere egy elismerő nyilatkozat megtételével válik szülővé. A harmadik megközelítés szerint a nem biológiai partner úgy válhat szülővé, hogy örökbe fogadja partnere biológiai gyermekét (ekkor a mostohagyermek örökbefogadásáról beszélünk).
Mindhárom esetben felmerül a másik biológia szülő szerepe. Egyértelmű a helyzet, ha a biológiai szülő nem kíván részt venni a gyermek nevelésében. A probléma akkor jelentkezik, ha másik biológiai szülő valamilyen módon részt szeretne venni a gyermek nevelésében: állhat-e a gyermek egyszerre három szülő felügyelete alatt, van-e a szülői felügyeletről lemondott biológiai szülőnek kapcsolattartási joga? További fontos kérdés, hogy a párkapcsolat felbomlása esetén előjogok illetik-e meg a biológiai szülőt a gyermek elhelyezésének kérdésében, vagy a két félre egyenrangú szülőként kell tekinteni, és a bíróság a különböző nemű párokhoz hasonlóan csak a szülői alkalmasságot veheti figyelembe a gyermek elhelyezésének eldöntésében
[szerkesztés] Az örökbefogadás
Az örökbefogadás kapcsán négy különböző esetet érdemes megkülönböztetni. Az első esetben a pár egyik tagja sem biológiai szülője a gyermeknek, és csak egyikük fogadja örökbe a gyermeket. Ebben az esetben közösen nevelik ugyan a gyermeket, de törvényesen csak egyikük válik a gyermek szülőjévé. Az örökbefogadásnak ezt a formáját szinte minden országban engedélyezik, bár több országban nehezítik meg a melegek és leszbikusok ez úton történő gyermekhez jutását az által, hogy elsőbbséget biztosítanak a heteroszexuális pároknak.
A második esetben a gyermek az azonos nemű pár egyik tagjának sem a biológiai gyermeke, és a pár mindkét tagja egyszerre fogadja örökbe a gyermeket. Ilyen közös örökbefogadás a melegek és leszbikusok számára Svédországban, Hollandiában, Andorrában, Spanyolországban, Angliában, Wales-ben, Skóciában, Belgiumban, valamint Kanada és az Egyesült Államok egyes tartományaiban/államaiban érhető el.
A harmadik esetben a pár egyik tagjának biológiai gyermekét fogadja örökbe a pár másik tagja. Ezt nevezik a mostohagyermek örökbefogadásának. Ez a lehetőség melegek és leszbikusok számára a második pontban említett országok mellett nyitva áll Izlandon, Norvégiában, Németországban, Dániában.
A negyedik eset átmenet a második és a harmadik eset között, ilyenkor a pár egyik tagja partnerének korábban örökbefogadott gyermekét fogadja örökbe.
[szerkesztés] Nevelőszülőség
Végül meg kell említeni a nevelőszülőség intézményét. Ez olyan gyermekek esetében alkalmazható, akit még nem fogadtak örökbe, vagy akinek örökbefogadására nincs esély. Ekkor a nevelőszülő nem válik a gyermek törvényes szülőjévé, csak neveli a gyermeket, esetleg gyámként is eljár. Vannak országok, ahol nevelőszülőnek csak a pár egyik tagját nevezik ki, a házastársnak/élettársnak csak hozzá kell járulni a gyermek elhelyezéséhez. A legtöbb országban azonos nemű párok vagy azonos nemű pár egyik tagja is lehet nevelőszülő. Ebben az esetben felmerül, hogy ha a nevelésre alkalmas a pár, akkor az örökbefogadásra miért nem.
[szerkesztés] Azonos nemű párok gyermekvállalása Magyarországon
Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés csak heteroszexuális párok és meddő vagy idős egyedülálló nők számára érhető el, ez utóbbiaknak csak anonim módon. Leszbikus párok tehát mesterséges megtermékenyítésben nem vehetnek részt, egyedülálló leszbikusok (ha meddők vagy idősek) igen. Meleg férfiak mesterséges megtermékenyítéssel nem lehetnek szülők, mert spermát csak anonim módon adhatnak. (1997. évi CLIV. törvény [1]) A biológiai szülő azonos nemű partnere semmilyen módon nem válhat a gyermek törvényes szülőjévé, mivel automatikusan nem válik a gyermek szülőjéve (csak ha házasságot kötöttek volna), szülői elismerő nyilatkozatot nem tehet (a törvény csak az apasági elismerő nyilatkozat fogalmát ismeri, amit nő nem tehet, és férfi is csak abban az esetben, ha nincs másik férfi, akit a gyermek apjának kellene tekinteni), partnerének gyermekét örökbe nem fogadhatja (csak ha házasságot kötöttek vagy ha mindkét biológiai szülő lemond róla). Melegek és leszbikusok, akár párkapcsolatban élve is, örökbefogadhatnak gyermeket, de a párnak csak az egyik tagja lesz a gyermek törvényes szülője. Közös gyermekké fogadásra a meleg és leszbikus pároknak nincs lehetőségük: a meleg vagy leszbikus pár mindkét tagja egyszerre nem fogadhat örökbe egy gyermeket, és arra sincs lehetőség, hogy a a partner biológiai gyermekét vagy a partner által korábban örökbefogadott gyermeket fogadja örökbe az azonos nemű partner, mivel a közös gyermekké fogadás feltétele, hogy a pár házasságot kössön, amire viszont a családjogi törvény a melegek és leszbikusok számára nem nyújt lehetőséget. (1952. évi IV. törvény [2])
Based on work by