Arthur Koestler

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arthur Koestler (született Kösztler Arturként) (Budapest, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 3.), író, újságíró, társadalomfilozófus.

[szerkesztés] Élete

Budapesten született, és nőtt fel, majd elektromérnöknek tanult a bécsi műegyetemen (Technische Hochschule), tanulmányait azonban nem fejezte be. Egyetemi évei alatt kerül kapcsolatba a cionista mozgalommal, ennek hatására 1926-ban Palesztinába települ. Itt - egy évnyi sodródás után - újságíróként helyezkedik el, az Ullstein-cég (Németország legnagyobb lapkiadó-vállalata) közel-keleti tudósítója lesz. Jeruzsálem után Párizsba, majd Berlinbe helyezik át.

1931. december 31-én belép a németországi kommunista pártba (Kommunistische Partei Deutschlands). A következő év júliusában - miután párttagsága miatt elbocsátják - Szovjet-Oroszországba emigrál. 1932 és 1933 folyamán utazásokat tesz a Kaukázusban és Szovjet-Közép-Ázsiában. Az ország valós állapotai és a propaganda által terjesztettek közötti ellentmondás miatt meginog hite Oroszország kommunista mozgalomban betöltött vezető szerepét illetően, majd az 1936-ban kezdődő tisztogatások miatt magától a kommunizmustól is eltávolodik, végül 1938-ban kilép a pártból.

1936-ban a spanyol polgárháborúról tudósít, a nacionalisták elfogják és halálra ítélik; a kiszabadítására szervezett nemzetközi kampány azonban sikerrel jár. 1939 októberében - vélhetően kommunista múltja miatt - a francia hatóságok letartóztatják, és a Le Vernet-i internálótáborba szállítják, ahonnan 1940 januárjában szabadon engedik, de kiutasítják az országból, a határozatot azonban a háborús körülmények között nem tudják végrehajtani. Amikor a németek bevonulnak Párizsba, bujkálni kényszerül, majd beáll a Francia Idegenlégióba. Innen megszökik, és előbb Észak-Afrikába, aztán a semleges Portugáliába menekül, majd Angliába - vízum nélkül, ezért újra börtönbe kerül, ahonnan 1940 decemberében szabadul. Ezután belép az angol hadseregbe (Pioneer Corps, az egyetlen, ahova ellenséges ország polgárait is besorozhatták - lévén Koestler magyar állampolgár). 1940 decemberében jelenik meg először Sötétség délben című regénye, Angliában, amelyben a sztálini tisztogató perekről, és a kommunista ideológiáról rántja le a leplet. A regény legnagyobb sikerét a háború utáni Franciaországban érte el.

A háború után Londonban él, s noha rövid időkre Észak-Walesben, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban is megtelepedik, végül Londonban talál otthonra. 1955-ben felhagy a politikai írásokkal, és számos tanulmánykötetet ír, amelyekben tudománytörténeti, -filozófiai témákkal, és az emberi kreativitással foglalkozik, majd élete végén szenvedélyesen vonzódik az ún. ESP (Extra Sensory Perception, érzéken túli érzékelés) jelenségeihez. Idős korában Parkinson-kórban szenved, s 1983-ban feleségével együtt öngyilkosságot követ el. Hagyatékából valósul meg az Edinburghi Egyetem Parapszichológiai Tanszéke.

[szerkesztés] Művei

Sötétség délben (1940, Darkness at Noon; 1988 ISBN 9630257971)
Párbeszéd a halállal /Spanyol testamentum/ (1942, Dialogue with Death, 1993 ISBN 9638169117)
Érkezés és indulás (1943, Arrival and Departure, 2000 ISBN 9633797357)
A jógi és a komisszár (1945, The Yogi and the Commissar, ISBN 9638384964 1994)
Nyílvessző a végtelenbe (1952, Arrow in the Blue, 1996 ISBN 9633791472)
A láthatatlan írás (1954, The Invisible Writing, 1997 ISBN 9633792886)
Alvajárók (1959, The Sleepwalkers, 1996 ISBN 9630761084)
Teremtés (1964, The Act of Creation 1998 ISBN 9630763214)
Szellem a gépben (1967, The Ghost in the Machine, 2000 ISBN 9630766833)
A tizenharmadik törzs /A kazár birodalom és öröksége/ (1976, The Thirteenth Tribe, 1990 ISBN 9630283522)