Weblap
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Honlap, webhely, weblap, weboldal
E szavakat többféle értelemben használhatjuk. Az „eredeti” definíció szerint – melyet a W3C határozott meg – a következő (angol):
- A collection of information, consisting of one or more Web resources, intended to be rendered simultaneously, and identified by a single URI. More specifically, a web page consists of a web resource with zero, one, or more embedded Web resources intended to be rendered as a single unit, and referred to by the URI of the one Web resource which is not embedded.
A magyar nyelvben – főként a „hétköznapokban” – általában három értelmet tulajdonítunk a honlap, webhely, weblap és weboldal szavaknak.
- Első értelmezés: egyetlen fájl
- Egy darab fájl, amely meghatározza a weblap (első és második értelemben vett) struktúráját, és hipertext-et (hiperszöveg) közöl egy a formátumát feldolgozni/értelmezni képes szoftvernek (pl. webböngésző), hogy aztán a weblap tartalmát a felhasználónak felfogható formába adja. A fájl alapja (néhány kivételtől eltekintve) egy nemzetközi szabvány.
- Második értelmezés: több fájl
- Egy – az első értelemben vett – weblap és a hozzá szorosan kapcsolódó fájlok. A szorosan kapcsolódó fájlok elérési útvonalát mindig tartalmazza a weboldal (1.) – formátumának megfelelően hivatkozik a fájlra –, hogy a kliens számítógép weboldalt (2.) feldolgozni képes szoftver(ek) külön-külön feldolgozza, és beépítse a weboldalba (1.) annak struktúrája szerint.
- Harmadik értelmezés: fájlok összessége
- Olyan weblapok (1. és 2.) összessége, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egymáshoz való kapcsolódás több szempont szerint jöhet létre, de leggyakoribb formája az Interneten egy domain alatt megtalálható weboldalak (1. és 2.).
Ezekhez a definícókhoz lentebb bővebb, kiegészítő magyarázat is található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Egyetlen fájl (1.)
Előfordul, hogy ez a fájl nem teljesen felel meg egy szabványnak, vagy a fájlt nem tudja megjeleníteni a szabványnak megfelelően a böngésző, esetleg másképp jeleníti meg. (Szabványuk általában HTML vagy XHTML.)
Ezeket a fájlokat általában az interneten helyezik el, hogy aztán egy bizonyos protokollal (HTML fájlok esetén általában HTTP vagy HTTPS) egy kliens számítógépre letöltse a kiszolgálóról.
A szavak ezen értelmezését használjuk legkevesebb esetben a „hétköznapokban”. Ha mégis, általában erre a weblap vagy weboldal szavak haszálata elfogadott és javasolt.
[szerkesztés] Beágyazott erőforrások
A weblapok lehetnek statikusak, tehát egyszerű, HTML/XHTML nyelven írt lapok; vagy különböző program- vagy szkriptnyelveken írt dinamikus, azaz időben változó kinézetű és viselkedésű lapok. A legtipikusabb ilyen nyelvek:
- kliens-oldali, a böngészőben végrehajtott szkriptek:
- JavaScript
- VBScript
- szerver-oldali szkriptek (a böngésző statikus HTML/XHTML lapot és esetleg kliens-oldali szkripteket kap):
A szkripteken túl lehetnek egy lapba ágyazva további speciális objektumok is, pl. Flash (SWF) vagy ún. Java kisalkalmazások.
[szerkesztés] Weblap elérése
Weblapot elérhetünk személyi számítógépünkön (pl. otthonról), az Internetről vagy bármilyen más számítógép-hálózatról a megfelelő protokollal.
- Csak az Interneten:
A weblapokat a webcímükkel, vagy más néven URL-jükkel, vagy URI-jükkel azonosítjuk. Ez lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk. Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:
- a webcím begépelése a webböngésző címsorába,
- rákattintás egy másik weboldal egy hiperlinkjére,
- előhívás a böngésző Kedvencek vagy Könyvjelzők funkciója segítségével.
Mindegyik felsorolt módszer közvetve vagy közvetlenül a webcím felhasználásával éri el a kért weblapot. A webcím szintaxisa az alkazott protokolltól függhet. (A leggyakoribb a HTTP, hiperszöveg-átviteli protokoll, amelyet általában a felhasználók használnak. Ez a webcím kezdődik az ismert http:// szöveggel. A honlapok (3.) karbantartói általában FTP vagy más adatátviteli protokollt használnak. Ez a webcím ftp:// szöveggel kezdődik.)
Lásd még: webcímek.
[szerkesztés] Több fájl (2.)
A HTML weblapok (1.) gyakran hivatkoznak pl. képekre, stíluslapokra, hiperhivatkozással akár másik weboldalra (1.). A nyers XML fájlok általában hivatkoznak egy stíluslapra, hogy azt könnyebben felfoghatóvá tegye a felhasználó számára.
Amennyiben a weboldal (1.) egy másik weboldalra (1.) hivatkozik, a kliens számítógép weboldalt (1.) feldolgozni képes szoftver értelmezi azt a fájlt is. (Egyszerű példája ennek egy HTML oldalba írt keret.)
Ha egy weboldal (2.) feldolgozásához több program szükséges, akkor a második alkalmazást a weboldalt (2.) lekérő szoftver hívja meg, hogy értelmezze (megjelenítse és/vagy lejátsza és/vagy futtassa, stb.), és akár be is építse a weboldalba (2.). (Például egy Flash film.)
Általában ebben az értelemben a weblap vagy weboldal szavakat használjuk.
[szerkesztés] Fájlok összessége (3.)
Néhány további szempont az egymáshoz való kapcsolódáshoz (ezek közül rendszerint egyszerre többnek kell fennállnia, hogy honlapról (3.) beszélhessünk): a weboldalak (1. és 2.) szerzője ugyanazon cég vagy személy; a weboldalak (1. és 2.) címe ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) logója ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) ugyanazon témáról szólnak; a weboldalak (1. és 2.) stílusa (kinézete) nagyban hasonlít; a weboldalak (1.) egy vagy több ugyanazon fájlra hivatkoznak.
Általában a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) kölcsönösen hiperlinkekkel hivatkoznak egymásra, bár ez nem jelenti azt, hogy minden egymásra hivatkozó weblap (1. és 2.) egy honlapba (3.) tartozik.
A honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) között általában többféleképp is navigálhatunk. Két leggyakoribb formája a menü és a honlaptérkép/sitemap. Ezekben általában az összes vagy főbb weboldalak listája elrendezve található meg. Lásd még: honlaptérkép.
Csak ha a webhely (3.) az Interneten található meg: a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) és/vagy egyéb fájljai esetleg nem mindenki számára elérhetőek. Előfordulhat, hogy a webhely (3.) készítő(i) bizonyos felhasználók vagy önmaguk számára olyan területeket különítettek el a kiszolgáló adattárolóján, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek, esetleg programok férjenek hozzá. (Például egy web-alapú e-mail postafiók.)
Ez egy elvontabb értelmezése a négy szónak. Általában ebben az értelemben a honlap vagy webhely szavakat használjuk.
[szerkesztés] Statikus és dinamikus weblapok
A honlapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma állandó, nem változik (például bemutakozó oldalak) csak manuális átszerkesztéssel. A dinamikus weblapok alapeleme az ún. motor, amelynek segítségével ismételten végezhetőek azonos műveletek egyszerűen (például hírportálok) és nem kell a forráskódot manuálisan szerkeszteni, mert azt a honlapmotor állítja elő sablonszerűen. A statikus weblapok létrehozására alkalmas a HTML és JavaScript és minden kliens oldalon futó webes nyelv. A dinamikus weblapokhoz szükség van egy-egy olyan leíró nyelvre (például PHP, Java), amely szerveroldali és a szerveren képes a felvitt információkat/adatokat rögzíteni akár szöveges (fizikai fájlok), akár adatbázisba betárolás formájában (például mySQL, postgreSQL).
[szerkesztés] Lásd még
- Webböngésző
- Protokoll
- Weblap (1.) szabványok:
- Kiegészítések weblapokhoz:
- Erőforrások és objektumok:
- Kliens-oldali:
- JavaScript, ECMAScript
- VBScript (Visual Basic Script)
- Szerver-oldali:
- Egyéb:
- Kliens-oldali:
Based on work by