Zenta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Zenta**

Polgármester	Juhász Attila
Régió	Bácska
Körzet	Észak-bánsági
Terület	293 km²
Népesség Összesen (2002) Népsűrűség	20 302 69 fő/km²
Irányítószám	24400
Körzethívószám	24
Testvérvárosai	Hódmezővásárhely, Gödöllő

Zenta (szerbül: Сента / Senta) város és község (járás) a Vajdaságban, a mai Szerbiában.

[szerkesztés] Fekvése

A község a Tisza folyó partján fekszik az Észak-bánsági körzetben.
Zentán kívül négy település tartozik a községhez:

Bogaras (Bogaraš)
Felsőhegy (Gornji Breg)
Kevi (Kevi)
Tornyos (Tornjoš)

[szerkesztés] Nevének eredete

A városháza

Neve a magyar szent melléknévből, vagy a régi Scente női személynévből ered.

[szerkesztés] Története

1216-ban Zyntharew (Zentarév) néven említik először. II. Ulászló emelte szabad királyi várossá. A török időkben magyar lakossága helyére szerbek települtek. Határában volt 1697. szeptember 11-én a zentai csata, melyben Savoyai Jenő herceg tönkreverte II. Musztafa szultán a Tiszán átkelő török seregét. 1741-ig katonai határőrvidék része, ezt követően szerb lakosságát ismét magyarok váltották fel.1848-ban magyarországot eláruló, hátbatámadó szerb martalócok több mint 5000 magyar öregembert, asszonyt, gyermeket mészároltak le, s levágott fejeikből gúlát építettek a Jézus Szíve templom előtt. 1910-ben 29.666 lakosából 27.221 magyar, 2.020 szerb és 177 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944. november 9-én este 64 zentai polgárt végeztek ki a szerbek. 1991-től 2006-ig Szerbia és Montenegróhoz tartozott, az államközösség megszűnte óta pedig Szerbia része. 2006. szeptember 10-én Sólyom László és Boris Tadić köztársasági elnökök jelenlétében Zenta várossá avatásának 500. évfordulóján felavadták a révészt ábrázoló szobrot, előzőleg pedig sor került találkozójukra a városházán, ahol a vajdasági magyarság sorsárol értekeztek.

[szerkesztés] Népesség

A tűzoltóság műemlék épülete szecessziós stílusban, népi díszítőelemek felhasználásával épült 1904-ben. Tervezője Lajta Béla műépítész.

2002-ben Zenta város 20 302 lakosából 15 860 magyar, 2655 szerb, 373 jugoszláv, 235 cigány, 118 montenegrói, 78 horvát, 57 albán volt. A község népessége 25 568 fő, melyből 20 587 (80,6%) fő magyar nemzetiségű. A község valamennyi települése magyar többségű.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1864. november 6-án Lovászy Márton politikus, újságíró, a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke, vallás- és közoktatási, majd külügyminiszter.
Itt született 1868. május 21-én Bugárszky István kémikus az MTA levelező tagja.