Vér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vér a másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve. Kevert testüregű állatoknál megfelelője a haemolympha. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, valamint a tápanyagok és a víz szállítása. Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a termoregulációban. A vér speciális, folyékony sejtközötti állománnyal rendelkező szövetnek is tekinthető.
A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban a szív felé vénákban. Az oxigéndús vért artériásnak, a szén-dioxidban dúsat vénásnak nevezzük, attól függetlenül, hogy artériában vagy vénában folyik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Részei
- Sejtes elemek:
- vörösvérsejtek
- fehérvérsejtek:
- eozinofil, bazofil és neutrofil granulociták
- makrofágok
- T és B limfociták
- Vérlemezkék
- Vérplazma
[szerkesztés] Sejtes elemek
[szerkesztés] A vörösvértestek
A vörösvértestek a vöröscsontvelőben képződnek, fejlődésük 4-5 napig tart, eközben nukleinsav tartalmuk fokozatosan lebomlik, az érett vörösvérsejtnek már nincs sejtmagja (a békáknak magvas vörösvérsejtjük van). Mivel nincs sejtmagjuk, ezért hivatalosan vörösvértestnek szokás őket nevezni. Számuk egy felnőtt ember 1 mm3 vérében átlagosan 5 millió. Méretük kb. 7-8 μm. A vörösvértestek szállítják a légzési gázokat. Érésük közben hemoglobin-molekulák épülnek be, melyek oxigén szállítására képesek. A vörösvérsejtek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vér alakos elemeinek a 99,9%-a.
[szerkesztés] A fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek közös jellemzői, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), színtelenek és a szervezet védekezésében van szerepük.
- [1] -
[szerkesztés] A granulociták
A granulociták (vagy mikrofágok) a vöröscsontvelőben keletkeznek. A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni. Méretük 9-12 mikron. Kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis).
[szerkesztés] A monociták
A monociták (makrofágok) nagyobb méretűek, mint a granulociták (átlagosan 20 mikron). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek, és előfordulnak a vér mellett a szövetekben is. Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, valamint szerepük van a sejtes (celluláris) immunválaszban is.
[szerkesztés] A limfociták
A limfociták vagy nyiroksejtek, szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 mikron. Két fő típusuk a T- és a B-limfociták. A T-limfociták a csecsemőmirigyben válnak éretté, majd a nyirokcsomókban raktározódnak, míg a B-limfociták a tápcsatorna nyirokképződményeiben válnak éretté, és a lépben tárolódnak. Mindkét típusnak szerepe van az immunglobulinhoz kötött védekezésben, a T-limfociták emellett a sejtes immunválaszban is szerepet játszanak. Különleges limfociták a memóriasejtek, melyek "megjegyzik" a kórokozókat, így a szervezet gyorsabban tud válaszolni, ha megint megfertőződne az adott vírussal, baktériummal. Ezt a tulajdonságot használják ki bizonyos védőoltások.
[szerkesztés] A vérlemezkék
A vérlemezkék is a vöröscsontvelőben keletkeznek, sejtplazmatöredékek sejthártyával körülvéve. Sejtmagjuk nincs. Méretük megközelítőleg 2-5 mikron, az érpályából kilépve, ill. az egyenetlen érfalon lebomlanak. Ebből ered jelentőségük: a véralvadásban van szerepük.
[szerkesztés] Vérplazma
A vérplazma kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium és kalcium kationok, ill. a klór és hidrogén-karbonát anionok fordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne glükóz, aminosavak, karbamid és húgysav. A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjéket is. Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg:
- albuminok: tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. zsír- és epesavak szállításában van szerepük.
- globulinok: összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is.
- fibrinogén: a véralvadásban van szerepe.
[szerkesztés] Vércsoportok, vérátömlesztés
Manapság a gyógyításban fontos szerepe van a vérátömlesztésnek. Azonban nem mindegy, hogy a beteg milyen vért kap. Nem megfelelő vércsoportú vér ellen a szervezetben immunreakciók indulnak be, kicsapódik a vér. Ez életveszélyes állapotot válthat ki.
A vércsoportok különbözősége abból adódik, hogy különböző szénhidrátmolekulák kapcsolódhatnak a vörösvérsejt membránjához. Ezek a szénhidrátok immunogén anyagok, a szervezet ellenanyagot termel azok ellen a szénhidrátok ellen, melyek saját vörösvérsejtjeinek felszínén nem találhatók meg. Kétféle vércsoportrendszert ismerünk: az AB0 és a Rh vércsoportokat.
[szerkesztés] Az AB0 vércsoportrendszer
Az AB0 vércsoportrendszer alapján négyféle lehet egy ember vére: A, B, AB, 0. Az elnevezések azt jelzik, hogy melyik szénhidrát található meg a vörösvérsejt membránján (csak A, csak B, A és B vagy egyik sem). Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy milyen vércsoportú vért kaphat adott vércsoportú személy (sorok: adó, oszlopok: kapó).
| A | B | AB | 0 | |
| A | + | - | + | - |
| B | - | + | + | - |
| AB | - | - | + | - |
| 0 | + | + | + | + |
[szerkesztés] Az Rh vércsoportrendszer
Az Rh vércsoport kétféle lehet: Rh+ vagy Rh-. Elnevezését onnan kapta, hogy rhesusmajommal végzett kísérletek során fedezték fel. Az Rh+ vérű emberek vörösvérsejtjei rendelkeznek a D-antigénnel, az Rh- vércsoportúak nem. A Rh és az ABO vércsoportrendszerek között lényeges különbség, hogy míg az AB0 ellenanyagai születéskor már jelen vannak a szervezetben, a D-antigén elleni immunanyag csak akkor kezd termelődni, ha az Rh- vércsoportú ember vére "találkozik" Rh+ vérrel. Ezért ennek elsősorban azoknak a terhes kismamáknak az esetében van jelentőségük, akik Rh- vércsoportúak, előzőleg született már Rh+ gyermekük, és a magzat is Rh+ vércsoportú. Ebben az esetben orvosi kezelésre van szükség megelőzendő a magzat károsodását.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by