Thraszüllosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thraszüllosz (Thrasyllos, Thrasyllus; Mendesz, Egyiptom, Kr. e. I. század - Alexandria, Kr. u. 36) ókori görög csillagász, matematikus.

Tiberius római császárt még rodoszi tartózkodása alatt asztrológiára oktatta, ezzel elnyerte kegyét, és római polgárjogot kapott tőle. Utazásai során is elkísérte: társa volt a Rómába és Capriba vezető úton. Később kegyvesztett lett.

Thraszüllosz írt egy bevezetést az asztrológiába, amelyben meghatározta az állatöv jegyeit. E művéből csupán egy tartalmi kivonat maradt fenn. Írt a püthagóreus alapevekről és a platóni alapelvekről: „Peri hepta tonón” (A hét hangmagasságról).

Fontos teljesítménye, hogy összeállította Démokritosz és Platón műveit: Démokritosz írásainak tőle származó katalógusa, amelyben a filozófus könyveit 13 tetralógiára osztja fel, fenn is maradt, Diogenész Laertiosz hagyományozásában. Saját filozófiai nézeteiről semmit sem tudunk.

Thraszüllosz kiszámította, hogy a zsidók kivonulása Egyiptomból Kr. e. 1690 körül történhetett.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.