Szabó Károly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 14. - Kolozsvár, 1890. augusztus 31.), magyar történész, műfordító.

1833-42 között Debrecenben tanult; ezután Késmárkra ment jogot tanulni, és itt Hunfalvy Pál vezetése alatt különösen a görög klasszikus írók felé fordult a figyelme, azonkívül az ifjúság között alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja volt. 1843 júniusában kitűnő sikerrel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző Pozsonyban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott. 1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor veszélyes betegségbe esett és szüleihez tért vissza. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán Toldy Ferenc meghívására Pestre ment és segített neki a Magyar Tudósok Tára című irodalmi vállalatában, mely munka kéziratban maradt. E vállalat célja volt az összes magyar írók életrajzát és munkáik jegyzékét adni. 1848 vége feléig Toldynál lakott és mintegy 8 kötetnyi életrajzot írt, és a kézirat a H betűig terjedt. 1848 első felében Békés városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a szabadságharc kitörésekor a Békés megyei önkéntes nemzetőrök (szabadcsapat) közé lépett és a bánáti táborozás alatt több csatában vett részt, így 1849. április-májusban az aradi ostromseregben; a főhadnagyságig vitte fel és néhány hónapig Okolicsny őrnagynak segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát Szenttamás ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.

A szabadságharc elnyomása után egy ideig szülőföldjén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte s ápr. 25-én Geringer báró saját kérelmére az egyetemi könyvtárhoz fizetés nélküli gyakornoknak nevezte ki. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a Hunyadiak kora rendezéséhez ajánlotta, s 1850–55-ig (a gróf haláláig) itt dolgozott s az ő közreműködésével jelent meg öt kötet, s a gróf halála után szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. 1855 szeptemberében hívták meg a nagykőrösi református gimnáziumba a görög nyelv tanárának. Itt tanítottak akkor Arany János, Salamon, Szilágyi Sándor s ezeknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta (1871. május 17-én lett rendes tag). 1859. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egylet alakító közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a református kollégiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a kolozsvári egyetemre a magyar történeti tanszékre nevezték ki. Az 1882–83. iskolai évben egyetemi rektor is volt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

[szerkesztés] Művei

Euripidész válogatott színművei. Iphigenia Auliszban és Iphigenia Tauriszban. Pest, 1849. (Kisfaludy Társaság Hellen Könyvtára V., VI.)
Attila. Történeti kor- és jellemrajz. Thierry Amadetól, ford. francziából. Pest, 1855.
Oidipusz király. Szophoklész színműve, görögből. Kecskemét, 1857. (A nagykőrösi helv. hitv. gymn. programjában is)
Magyarország történetének forrásai. Pest, 1860–64. Négy kötet. I. Béla király névtelen jegyzőjének könyve, 2. Rogerius mester siralmas éneke Magyarországnak a tatárok által történt romlásáról. Tamás spalatói esperes: A tatárjárás s Nagy-Magyarország dolgáról
Kézai Simon mester magyar krónikája
Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról
Erdélyi történelmi adatok. IV. kötet (Új folyam 1. köt.) Kiadja az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szerk. Kolozsvár, 1862.
Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. U. ott, 1863.
Attila-mondák. Írta Thierry A., ford. Pest, 1863.
Attila és utódai történelme a magyarok Európába telepedéseig. Írta Thierry A., ford. Pest, 1865. Két rész
A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig. Pest, 1869. (A Magyar Tudományos Akadémiától a Marczibányi-mellékjutalmat kapta)
Székely oklevéltár. (1211–1519.). Kiadta a m. tört. társ. kolozsvári bizottsága. Kolozsvár, 1872., 1876. Két kötet.
Péter és Aba. Székfoglaló értekezés. Pest, 1872. (Értekezések a tört. tud. köréből II. 3.)
Apáczai Csere János Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. Pest, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből III. 2.)
Kisebb történelmi munkák. Bpest, 1873. Két kötet.
Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. Kolozsvár, 1873.
Kritobulosz. II. Mehemet élete. A. Magyar Tudományos Akadémia tört. bizottsága által kiadott görög szöveget ford. Budapest, 1875. (Monumenta Hung. Historica II. osztály. Irók XXII.)
A székely határőrség története. Irta gr. Teleki Domokos. A szerző hátrahagyott irataiból közzétette. Budapest, 1877.
Szilágyi Ferencz emlékezete. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1878. máj. 27. ülésében. Budapest, 1878.
Régi magyar könyvtár. I. Az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Budapest, 1879. II. Az 1473–1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke. U. ott, 1885. III. és IV. kötet: A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Irták Szabó Károly és Hellebrant Árpád. Budapest, 1896., 1898.
Királyi telepítvényesek-e a székelyek? Marosvásárhely, 1884.
Gyulafi Lestár följegyzései 1565–1605. Marosvásárhely, 1881. (M. Történelmi Emlékek. II. oszt. Irók XXXI. kötet)
Kun László 1272–1290. Marosvásárhely, 1886. (M. Történeti Életrajzok II. évf. 4. 5. füzet)