Százd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Százd, (szlovákul Sazdice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 439 lakosából 270 magyar és 160 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Ipolyságtól 13 km-re nyugatra, a Búr patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu neve onnan származik, hogy első telepesei szászok voltak. A premontreiek a 13. század elején kolostort építettek ide. Ennek romjai a templom körül és részben alatta a 19. század végén kerültek napvilágra. A 13. században Hont várának tartozéka volt, a tatárjárás következtében azonban a régi falu elpusztult. Írott forrásban 1261-ben említik terra Zazd alakban említik először. Szent Miklós temploma a 13. század második felében épült. 1352-ben possessio Zazd alakban említi okirat. 1388-ban vásártartási jogot kapott. A török a falut teljesen elpusztította, 1685-ben a puszta helyek között említik. A 18. század elején főleg szlovákokkal telepítették újra, akik azonban időközben elmagyarosodtak. 1910-ben 691, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 15. században későgótikus stílusban átépítették, ekkor épült tornya is. A hajó és a szentély falain még láthatók a gótikus freskók maradványai. A képeket 1380 körül festette Nicolo di Tomasso itáliai mester.
Evangélikus temploma 1855-ben épült.
A falu elején áll a 18. században épített, eredetileg barokk Hellenbach-kúria, melyet a 19. században klasszicista stílusban alakítottak át.
A községnek országos hírű cigányzenekara van.
A faluban számos 19. századi népi építésű lakóház és a Mordva-hegy oldalában számos borospince található.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1946-ban Turcsan László grafikus, festőművész, több szlovákiai magyar könyv illusztrátora.
Gyermekkorában itt lakott egy ideig Pajor István (1821-1899) költő, szabadságharcos, Petőfi barátja.
A temetőben a családi kápolnában nyugszik dr Tahy László diplomata, egykori török nagykövet.