Bori

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bori, (szlovákul Bory) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 333 lakosából 180 szlovák és 152 magyar volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 12 km-re délkeletre a Búr patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu egykor királyi birtok volt, melyet Szent László király sógorának a Hontpázmány nembeli Lampert comesnek adott. Írott forrásban 1135-ben említik először, amikor birtokosa a bori határrászen három eke földet a bozóki premontrei apátságnak adományozott. Ősi birtokosa a Bory család volt, későbbi birtokosai Mohácsig a Borfői, Tarjány, Szúdy családok voltak. A 16. századtól a Libády, majd a Pomoti és Dalotti családok voltak főbb birtokosai. A községben a reformációnak ősi gyökerei vannak. A község református lelkipásztora Körmendy György hitéért gályarabságot is szenvedett, emléktáblája a templom falán áll. A nagy üldöztetés után Bori egyike volt annak a hét református gyülekezetnek, amely a Hont vármegyében megmaradhatott. Később a református magyar lakosság megfogyatkozott és egyre több katolikus szlovák települt a községbe. 1910-ben 362, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. A II. világhábrú utáni kitelepítések következtében a lakosság aránya mára megfordult és már a szlovákok vannak többségben.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református temploma a 17. században a régi templom alapjain épült. Tornyát 1857-ben építették.
A Bory-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban.
Borospincéi közül különösen a 17. századból származó Lestár-pince nevezetes, mely a hagyomány szerint egykor a török elleni menedékül is szolgált.
Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben épült.

[szerkesztés] Híres emberek

A községben született 1914. november 10-én Horváth Zsigmond református püspök.
A hagyomány szerint a faluból származott Drégely hős kapitánya Szondi György két apródjának egyike.
Körmendy György a falu református lelkésze hitéért gályarabságot szenvedett.
Szúdy József 1848-as honvédnek, a falu történetére vonatkozó fontos feljegyzései maradtak fenn.