Lontó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lontó, (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 27 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1236-ban Lumptov alakban említik először. A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be. 1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban. 1910-ben 822, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
- Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
- A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykori gazdag műtárgyai, szobrai az egyészet martalékai lettek.
- A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
- A Szabadhegyi-kúria.
- A Rakovszky-kúria.
- A községben ma is több régi népi építrésű lakóház áll.
- A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1842-ben Kaas Ivor író, publicista, Táncsics Mihály harcostársa.
- Itt a Szentiványi-kastélyban élt egy ideig Beöthy Lídia színművésznő, műfordító és dramaturg.
- A Jekelfalussy-sírboltban nyugszik Jekelfalussy Lajos tábornagy, honvédelmi miniszter.
- Itt nyugszik Jekelfalussy József statisztikus, az MTA tagja.
- A templom melletti sírboltban nyugszik Rajner Pál 1848-ban Guyon Richárd hadsegédje, később belügyminiszter, Hont vármegye alispánja.
- Itt volt birtokos Thék Ede nagyiparos, a magyar bútoripar megteremtője.
- Itt lakott ifjúkorában Boronkay Lajos 1848-as kormánybiztos, Petőfi és Jókai barátja.
- Itt lakott egy ideig Fejérváry Miklós, a Müncheni-kódex felfedezője.