Salm Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Idősebb Salm Niklas

Salm Niklas (1459 – 1530): Salm und Neuburg grófja, császári hadvezér.

1527-ben mint I. Ferdinánd király hadvezére elfoglalta Budát, majd Ferdinánd ellenkirályát, Szapolyai Jánost legyőzte Tokaj mellett. 1529-ben, 70 éves korában sikerrel védelmezte Bécset török ellen. A csata során egy golyó szétroncsolta combját, az elgennyesedett seb vérmérgezést okozott, ennek következtében halt meg.

Salm Miklós (?? – 1550): gróf osztrák politikus és hadvezér császári szolgálatban, Salm Niklas fia.

Az 1500-as években élt és működött. 1527. szeptember 28-án Salm tábornok foglalta el Ferdinánd király számára a Báthory István birtokában lévő tokaji várat. 1527-ben megszállta és kirabolta Eger várát, mivel a város megtagadta hadseregének élelmezését.

A végvárak 1540-es évekbeli kiépítésében meghatározó szerepet játszó ifj. Niklas Graf, egyúttal I. Ferdinánd bécsi udvari főkamarása (1529 – 1550) Széchy Margitot, Székely Magdolna és Széchy Tamás leányát vette feleségül.

1546-ban a budai basa titkárát és tolmácsát, továbbá a budai és a pécsi bírókat nyerte meg kémként a maga számára. Miután az 1540-es években a Gömör megyei Murány Bacsó Mátyás kezébe jutott, aki innen csapatával az egész felvidékre terjesztette rabló kirándulásait, egészen a sziléziai és lengyel határokig. Az 1548. évi országgyűlés a haza ellenségének nyilvánította Bacsót, ezért Salm Miklós hadvezért küldték ki ellene, ki hosszú ostrom után is csak árulással vehette be Murány várát. Az 1550. évi LXX. törvénycikk értelmében Salm Miklós vezér részére két határidőben tíz dénárt kell beszedni, részben mert Salm kezében sok birtoklevél volt, részben, Salm tábornok rendfenntartói tevékenységének jutalmazására. 1566-ban a komáromi vár kapitányaként ő adja át Abdán Tahy Ferencnek, Zrínyi Miklós sógorának és Batthyány Boldizsár grófnak a szigetvári hős fejét, amit Kara Musztafa küldött Komáromba az alábbi üzenettel: „kegyelmem jeléül fogadd legvitézebb és legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna”.

Salm járt Nyírbátorban is. Utazását Wernher György írta le Magyarország hévvizeiről c. munkájában. (1553)