Raimondo Montecuccoli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Raimondo Montecuccoli, gróf (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású császári hadvezér.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Katonai pályája
1625-ben lépett osztrák katonai szolgálatba. Harcolt a harmincéves háborúban. Az 1655-60-as a svéd-lengyel háború idején, 1658-ban parancsnoka volt annak az osztrák seregenek, ami a lengyelekkel és a brandenburgiakkal kiverte a svédeket Dániából és Pomerániából. A katonai ranglétrán gyorsan emelkedett: 1658-ban a császári sereg tábornagya, majd 1660-ban Győr kormányzója lett, egyben annak a seregnek a fővezére, amellyel a következő évben Kemény János erdélyi fejedelmet – bár nagyon kelletlenül – segítette a török ellen. Nagy óvatossága és a hadtudomány szigorú szabályai szerint való eljárása miatt kevés sikert aratott, így csak Kolozsvárt szerezte vissza. A magyar közvélemény nagyon felháborodott emiatt, erre Montecuccoli 1662-ben egy röpiratban védelmezte magát. Írására Zrínyi Miklós válaszolt: megcáfolta Montecuccolinak a magyarokat szidalmazó állításait.
[szerkesztés] Törökellenes hadjáratai
1663-ban, amikor a török ismét betört az országba, Montecuccoli állt a védősereg élén, ám nem mozdult el Pozsonyból, így a törökök szabadon pusztíthattak. A segítség hiányában Zrínyi magára mardt és nem volt képes megakadályozni Érsekújvár török kézre jutását. Montecuccoli elhibázottnak tartotta azt is, hogy Zrínyi az 1664 januárjában megindított téli háborúban Pécs elfoglalása után felgyújtotta az eszéki török hidat. Úgyszintén ellenezte Kanizsa ostromát, amelynél Zrínyit a melléje adott két vezér, Strozzi és Hohenlohe, gátolta a maga tervének keresztülvitelében. Mikor a török a Mura és Dráva összefolyásánál épült Új-Zrínyivárhoz közeledett, Montecuccoli egyre azt ajánlotta Zrínyinek, adják át a várat, mert úgyse lehet azt védelmezni. Tétlenül nézte Zrínyi erőfeszítését, aminek az lett az eredménye, hogy a vár 1664. június végén a törököké lett. Zrínyi elkeseredetten Bécsbe ment segítségért, de nem kapott. Montecuccoli végre győzelmet aratott a törökök felett 1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában. Győzelmét azonban nem tudta kihasználni, mivel uralkodói parancsra megkötötte a helyzetet szégyenletesen nem kiaknázó vasvári békét, amellyel elismerte a törökök addigi hódításait.
[szerkesztés] Utolsó évei
A vasvári békét követően Montecuccoli már nem játszott szerepet a magyar történelemben. Előbb III. Ferdinánd megbízásából diplomáciai szolgálatot látott el, majd kizárólag a haditudományoknak szentelte figyelmét. Korának elismert hadtudományi írója volt. Síremléke Linzben a Kapucinus-templomban található.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar Életrajzi Lexikon
- http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.m/m796178.htm