Plankton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A plankton görög szó (πλαγκτον), a jelentése „vándorló”, „sodródó”. Miközben a planktonok néhány formája alkalmas független mozgásra, és fel tud úszni önállóan akár 100 métert is egy nap alatt (e függőleges fölfele vándorlást a magyar megfelelő nélküli angol diel jelöli), a többségüket az állandó vízszintes sodródás jellemzi, amit a testükben levő víz okoz.

[szerkesztés] Definíció

Minden olyan élőlényt a plankton életközösségbe sorolunk, amely helyváltoztatásban elsősorban a a víz áramlása és nem a saját izomműködése a meghatározó. A planktonikus élőlényekkel szemben megkülönbözetetünk a nektonikus élőlényeket, amelyek irányítani tudják a mozgásukat és képesek a környező áramlásokkal szemben úszni a vízi környezetben (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vízi emlősök, egyes puhatestűek). A plankton belül a holoplankton azok az organizmusok, amelyek életük egész időszakát plankton közösség részeként töltik (pl. a legtöbb alga, medúza és alsóbbrendű rákok: ágascsápú és evezőlábú rákok). Ellentétük, a meroplanktonok azok az élőlények, amelyek életük csak egy részében planktonikusak (általában a lárva részben), majd az ontogenezisuk során képesek lesznek az önálló helyváltoztatásra és a nekton életközösség részévé válnak. A meroplankton tagjai a lábasfejűek legtöbb faja és a legtöbb halat. A planktonbőség és planktoneloszlás erősen függ az olyan tényezőktől, mint a környező tápanyagok koncentrációja, a víz áramlása és megvilágítottság mértéke.

A planktonnal foglalkozó tudományág a planktonológia.

[szerkesztés] Csoportosítás

A planktonokat általában a következő típusokba sorolják:

• Fitoplankton (a görög phyton, azaz növény szóból): a vízfelszín közelében élnek, ahol elég fény segíti a fotoszintézist. A fontosabb csoportjai a kovamoszatok (Diatomeae), kékbaktériumokés a zöld algák (Chlorococcales)
• Zooplankton (a görög zoon, vagyis állat szóból): kis egysejtű állatok és többsejtűek (pl. a különféle tengeri állatok, halak, meszeshéjú állatok, alsóbbrendű rákok (Crustacae) és gyűrűsférgek petéi és lárvái). A többi planktonnal táplálkoznak.

• Bakterioplankton: baktériumok és archeák, amelyek fontos szerepet játsszanak a szerves anyagok lebontásában, mélyen a vízoszlop alján. (Sok fitoplanktonnak is ez a szerepe.)