Paralelogramma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A paralelogramma olyan négyszög, amelynek két-két szemközti oldala párhuzamos és egyenlő hosszúságú. A paralelogramma középpontosan tükrös trapéz. A középpontos szimmetria miatt két-két szemközti oldalának a hossza egyenlő, szemközti szögei váltószögek, egyenlők. Szomszédos szögei társszögek, tehát kiegészítő szögek. Átlói felezik egymást, az átlók metszéspontja a szimmetriaközéppont.
Területét egyik oldalának és az erre az oldalra merőleges magasságának szorzata, illetve két szomszédos oldalának és az ezek által bezárt szög szinuszának szorzata (tkp. két szomszédos oldal vektoriális szorzata) adja:
A paralelogrammák speciális esetei:
- Az olyan paralelogrammát, amelynek minden oldala egyenlő, rombusznak nevezzük.
- Ha egy paralelogramma szögei derékszögek, téglalapról beszélünk.
- Ha a kérdéses paralelogrammának a szögei és az oldalai is egyenlőek, a négyszög egy négyzet.
Bármilyen paralelogrammával kiparkettázható a sík.
Térbeli megfelelője a paralelepipedon.
Nyelvújításkori elnevezése egyenközény volt, de ez nem gyökerezett meg.
[szerkesztés] Lásd még
- Paralelogrammaszabály