Narvik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Narvik

Közigazgatás

- Járás

Narvik járás

- Megye

Nordland megye

Terület

- Járás

2029^[1] km²

Népesség

- Járás

18 365^[2]

Honlap

www.narvik.kommune.no

Koordináták

é. sz. 68°25′ k. h. 17°33′

Narvik város Norvégiában Nordland megyében az északi sarkkörön túl.

[szerkesztés] Fekvése

Narvik látképe a hegyekkel

Narvik a világ egyik legészakibb városa, 200 km-rel az északi sarkkörön belül fekszik. A város nagy területen fekszik és több külváros (Bjerkvik a Herjangsfjornál, Håkvik, Beisfjord és Skjomen) tartozik hozzá. A város keleti része Svédországgal határos, itt mindenhol magas hegyek emelkednek, melyek közül a Storsteinfjellet eléri az 1894 méteres magasságot. A város maga az Ototfjord legbelső részéhez közel fekszik. Itt a hegyek a fjordtól meredeken emelkedve elérik az 1500 métert, sőt a Skjomen, ahol a Frostisen gleccser is látható 1700 magas. A vidék alacsonyan fekvő részei erdővel borítottak, azonban 500 méter fellett az erdő fokozatosan eltűnik és a csúcsok közelében a hó a nyári időszakban is megmarad. Narvik környéke különösen alkalmas az alpesi síelésre, a havas lejtők némelyike majdnem a város központjáig nyúlik le.

[szerkesztés] Éghajlata

A város éghajlata az északi fekvés ellenére meglepően enyhe, amit annak köszönhet, hogy az Atlanti-óceánt átszelő Golf-áramlat melegebb vizet szállít a vidékre. Ehez hozzájárul még, hogy a város körülvevő magas hegyek megvédik az erős északi szelektől. Az éves középhőmérséklet 3,7 C, januárban –4,4 C, júliusban 13,4 C. A viszonylagos enyhe éghajlat lehetővé teszi a növénytermesztést és olyan fafajták ültetését is mint a kőris, vagy a juhar. A fagypont alatti időszak november közepétől áprilisig tart. Ugyan előfordulnak enyhébb időszakok, de ritka a magasabb hőmérséklet. Az 5 C feletti időszak májustól októberig tart. A nyári időszakban a 12 és 20 C körüli hőmérséklet a jellemző. A rekordhőmérsékletek 31 C és –20 C. A legcsapadékosabb hónap az október 110 mm-rel, a legszárazabb a május 40 mm-rel. A téli időszakhoz hozzatártozik, hogy november végétől január közepéig a nap a horizont alatt tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor csak a déli órákban látható egy kékes fény.

[szerkesztés] Története

Narvik látképe északról

Narvikot 1887-ben alapították a kirunai ércbányák kikötőjeként, 1898-ig Victoriahavn volt a neve. A kis kikötőváros gazdasági jelentősége egyre nőtt különösen azután, hogy kiépült a vasútvonal is keletre Kiruna felé. Stratégiai jelentősége pedig a II. világháború kezdetén nőtt meg azután ,hogy a Norvégia elleni német hadjárat egyik legfontosabb célpontja lett. 1939-ben a német hadiipar nagymértékben a svédországi Kiruna és Malmberget bányáiból származó vasércszállításoktól függött. Ezek a szállítások a nyár folyamán még a svéd Luleå kikötőjéből a Botteni-öblön keresztül bonyolódtak, azonban télen az öböl vize befagyott és a szállítashoz Narvik kikötőjét kellett igénybevenni. Narvik volt az egyetlen város, melyet vasútvonal kötött össze Svédországgal, ezért Narvik lett a svéd ércmezők kapuja.

Winston Churchill, aki az Admiralitás első lordja volt hamar felismerte, hogy Narvik ellenőrzése 1940 telére a német vasérc import leállítását jelentené, amely különösen előnyös lenne a szövetségesek számára a háború mielőbbi befejezését illetően. Churchill aknamező lerakását javasolta a Narvik körüli norvég vizekre, másik lehetőségként a város szövetséges megszállását vetette fel. A szövetségesek azt remélték, hogy Narvikból nemcsak a svéd ércbányákat ellenőrizhetik, hanem utánpótlást is küldhetnek az akkor a szovjet csapatok ellen harcoló Finnországnak. A felvetés nagy vitát váltott ki a brit kormányban, mivel mindkét lépés Norvégia szuverenitásának súlyos megsértését jelentette volna. Végül 1940 április 8-án az admiralitás elindította a Wilfred hadműveletet, amely a Narvik körüli vizek elaknásítását jelentette.

Csata Narvik előtt

Németország azonban már másnap megindította a Norvégia elleni inváziót, melynek során tíz német hadihajó összesen kétezer hegyivadászt szállított Narvikba. A norvég parti erők – köztük két elavult hadihajó – hiába próbálták megakadályozni a támadást, rövid egyenlőtlen harc után mindkét hajót elsüllyesztették. A brit haditengerészet parancsnoksága rögtön utasította a flottát a németek elleni támadásra, mely során a britek elsüllyeszették a német inváziós erőket szállító hajókat. A Mackesy tábornok parancsnoksága alatt álló brit erők április 12-én indultak Narvik elfoglalására. Az Admiralitás utasította a tábornokot, hogy Narvikot a tengerről indított támadással foglalja el olyan gyorsan, ahogyan csak lehet. Mackesy azonban úgy ítélte meg, hogy a kikötőt védő német erők túl erősek ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen. Ugyancsak tartott attól, hogy a város tengerről történő lövetése túl sok polgári áldozatot követelne és a hóolvadást követő városon kívűli partraszállás mellett foglalt állást.

Végül a norvég, francia, lengyel és brit erők május 28-án foglalták vissza a várost. Ez volt a szövetséges tengerészgyalogság első győzelme a II. világháborúban. A dicsőség azonban nem tartott sokáig, mert a szöveségesek elveszítették Franciaországot és folymatban volt Dunquerque kiürítése. A Narvikban levő erőkre máshol volt szükség, azért június 8-án a szövetségesek kiürítették a várost, a támogatás nélkül maradt norvég hazafiak pedig a túlerő előtt kénytelenek voltak letenni a fegyvert.

[szerkesztés] Közlekedés

Narvik egyetlen vasúti összeköttetése a svédországi Kirunával összekötő vasútvonal, mely a két országot elválasztó hegyeket szeli át. A norvég vasúthálózat legészakibb pontja Bodø, így a városnak délre nincs vasúti kapcsolata. Itt a forgalom közúton zajlik. Az E 6-os főútvonal három nagy hídon a Skjomen hídon, Beisfjord hídon és a Rombak hídon át szeli át a várost. A városnak két repülőtere is van, közülük a város melletti csak kisebb gépek fogadására alkalmas. A nagyobb gépek a 80 km-re levő Harstad/Narvik repülőtéren szállhatnak le. A város legfontosabb létesítménye a kikötő, melyet a későbbiekben tovább kívánnak fejleszteni. A tervek szerint az Ázsia és Észak-Amerika keleti része közötti tengeri kereskedelmi útvonal fontos állomása lesz, melyet délre Európa többi részével forgalmas vasútvonal köt majd össze.

[szerkesztés] Turizmus

Narvik környéke számos szabadidős elfoglaltságot kínál. A környék a norvég alpesi sízés legismertebb paradicsoma. Kivilágított sípályái, sífelvonói vannak. A Fagernesfjelletre drótkölétpálya visz fel, nagyszerű kilátás nyílik innen a környező hegyekre. Nagyon népszerű sport a hegymászás is, a svéd határhoz közeli hegyek sok szálláslehetőséget is kínálnak. Kedvelt a búvárkodás is, a város kikötője előtt ésa fjord környékén számos elsüllyedt hajó roncsa fekszik a tengerfenéken. Ugyancsak kedvelt a horgászat a fjord vizében és a környező tavakon. A környék folyóiban sok lazac található. A környék bővelkedik természeti szépségekben is.