Nápoly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nápoly
Nápoly város címere
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Nápoly (NA)
Polgármester	Rosa Russo Jervolino
Tengerszint feletti magasság	17 m
Terület	117 km²
Népesség
- Teljes (2004. december 31.)	1 000 470
- Népsűrűség	8 457/km²
Időzóna	CET, UTC+1
Koordináták	é. sz. 40°50′ k. h. 14°15′
Körzetszám	081
Irányítószám	80100
Nápoly elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.napoli.it

Nápoly látképe

Nápoly (olaszul Napoli), Dél-Olaszország legnagyobb városa, Campania tartomány székhelye. A város lakossága kb. 1 millió, a környező településekkel együtt 4,4 millió fő.

Látkép a Vezúvval

Castel dell'Ovo.

Castel Nuovo.

Palazzo Reale

Basilica San Francesco di Paola e Piazza del Plebiscito

Teatro San Carlo

Galleria Umberto

[szerkesztés] Fekvése

Pontosan félúton van a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei, között.

[szerkesztés] Története

Az első telepesek valószínűjeg rodoszi görög tengerészek voltak, akik a jelenlegi Castel dell'Ovo, "tojáskastély") helyén Parthenopé néven kereskedővárost alapítottak. Kr.e. a 8. században szintén görög telepesek érkeztek, ezúttal Cumae-ből és 'új város't (=Neapolis) alapítottak. Noha Kr.e. a 4. században a rómaiak meghódították, a város sokáig megőrizte görög kultúráját.

A római korban Nápoly a hellenisztikus kultúra virágzó központja volt. Kellemes éghajlata neves luxus-üdülőhellyé tette. A rmaiak összekötötték Nápolyt a többi itáliai várossal, kibővítették a kiötőt, közfürdőket és vízvezetékeket építettek.

A legenda szerint Szent Péter és Szent Pál is megfordultak a városban. A keresztényeknek fontos szerepük volt a római birodalom végnapjaiban. Nápoly északi részén figyelemre méltó katakombák találhatók. Az első őskeretény bazilikákat a katakombák bejáratához közel építették. Itt fejezték le 305-ben a város védőszentjét, Szent Januáriust (olaszul San Gennaro).

Nápolyban, a Lucullus villában fogták el 476-ban Romulus Augustust, a nyugat-római birodalom utolsó római császárát. Nápoly sokat szenvedett a gót háborúk idején (535-552): 542-ben a gótok kezére jutott, de rövidesen visszafoglalták a bizánciak. Amikor a következő években a lombardok meghódították Itália nagy részét, Nápoly hűséges maradt a bizánci birodalomhoz.

1039-ben Nápoly a normannok kezére került és a Szicíliai Királyság részévé vált.

1224-ben II. Frigyes német-római császár megalapította a nápolyi egyetemet. 1266-ban a pápa átengedte Nápolyt és a Szicíliai Királyságot IX. Lajos francia király öccsének, aki I. Károly néven uralkodott. (Az ő leszármazottja volt Károly Róbert, az első Anjou-házi magyar uralkodó.) I. Károly Palermoból Nápolyba tette át a királyság székehylét.

1284-ben a királyság két részre szakadt, és mindkettő Szicilíai Királyságnak nevezte magát. A két rész 1816-ban egyesült.

A 17. században Nápoly kb. 450000 lakossal a második legnagyobb európai város volt Isztambul mögött.

1860 októberében kikiáltották a Szicíliai Királyság végét és csatlakoztak az olasz állam megalapításához.