Montevideo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1.35 millió (2004), a külvárosokkal együtt eléri az 1.8 milliót.

Montevideo látképe az űrből

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik. Éghajlata enyhe, az éves átlaghőmérséklet 13°C, nyáron többször eléri a 40°C-ot.

[szerkesztés] Nevének eredete

A név eredetére legalább két magyarázat létezik. Az egyik szerint a portugál nyelvből származik eszerint a "Monte vide eu", amely azt jelenti, hogy hegyet látok egy portugál tengerésztől származik, aki így kiáltotta el magát megpillantva a vidéket. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a "Monte VI De Este a Oeste" felirattal jelölte, amely nyugatról a hatodik hegyet jelenti. A város eredetei teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.

Fényképész a Plaza Indepencián

[szerkesztés] Története

A mai város területén először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven annak ellenére, hogy a területet a Tordesillasi szerdődés alapján a spanyolok követelték maguknak. A spanyolok végül 1724-ben űzték el a portugálokat. A várost Buenos Aires kormányzója Bruno Mauricio de Zabala alapította 1726. december 24-én. A város 1828-ban lett Uruguay fővárosa A 19. század elejétől a város erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek az argentín és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alóli kibújás miatt gyakran használták. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a város a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.

A Calle Colombes

A város lakossága 1860-ben még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több, mint százezer volt. Ebben az időszakban nagy volt a verseny az argetnin fővárossal Buenos Airessel a kereskedelem tekintetében. A 20. század elején sok európai bevándorló – főként spanyolok és olaszok – érkezett. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.

A II. világháború alatt az üldöző angol hadihajók elől menekülő Admiral Graf Spee német zsebcsatahajó a semleges Montevideo kikötőjében keresett menedéket, majd a La Platai tengeri csata 1939. december 13. után újra ide futott be. Hogy elkerülje a teljes megsemmisítést Hans Langsdorff kapitány december 17-én a hajó elsüllyesztése mellett döntött, majd két nappal később öngyilkosságot követett el.

A 20. század közepén a katonai diktatúra és a gazdasági pangás időszaka mind a mai napig érezteti hatását. Sok vidéki szegény gyűlt össze a városban, a legnagyobb tömegben Ciudad Viejában. A megújuló mezőgazdasági termelés és kereskedelem azonban bizakodásra ad okot.