Komiföld

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Komi Köztársaság
Республика Коми
Коми Республика


(Komiföld zászlaja)	(Komiföld címere)

Nemzeti mottó: nincs

autonóm köztársaság

Sziktivkar (Сыктывкар)

Legnagyobb város

Sziktivkar (Сыктывкар)

Köztársasági elnök

Vlagyimir Alekszandrovics Torlopov

Miniszterelnök

Pavel Anatoljevics Orda

Terület
- teljes
- ebből víz

Népesség
- 2002. évi adat
- népsűrűség

1 018 674 fő
2,44 fő/km²

Időzóna

UTC +3 (NYISZ: van)

Függetlenség

Államalapítás:
1921. augusztus 22.

Komiföld vagy a Komi Köztársaság (oroszul: Республика Коми; komiul: Коми Республика, Komi Reszpublika), Oroszország területén elhelyezkedő, névleg független köztársaság. Területe 415 000 km²-t, lakóinak száma 1 020 000 fő, fővárosa Sziktivkar.

[szerkesztés] Elhelyezkedése

Európa északkeleti határán, az Urál-hegység lábainál, több mint 1200 km hosszan terül el délnyugat-északkelet irányban.

[szerkesztés] Lakossága

Lakóinak száma 1018675 fő, a 2002-es népszámlálás szerint, ebből orosz 607 021 (59,6%), komi 256 464 (25,2%). A köztársaságban kb. 300 magyar is él, akik főleg a GULÁG túlélői vagy azok leszármazottai.

Lakossága: 1 018 674 (2002)
- Városi: 766 587 (75,3%)
- Vidéki: 252 087 (24,7%)
- Férfiak: 488 316 (47,9%)
- Nők: 530 358 (52,1%)

[szerkesztés] Földrajz

Az éghajlat szélsőségesen kontinentális és sarkvidéki. A tél igen hideg (-17 és - 20 °C januári középhőmérséklettel), a nyár viszonylag meleg (11-15 °C júliusban), de északon igen rövid. A köztársaság felszínének 70%-át erdő borítja, a sarkkörön túlnyúló északi tájakon az erdőt tundra váltja fel. Legnagyobb része sík vidék, de keleten 1000 km-en át határos az Urál-hegységgel, melynek itteni legmagasabb csúcsa 1895 méter. A terület folyókban gazdag, 12-13%-a mocsaras. Legjelentősebb folyója a keleten és északon kanyargó Pecsora, a sűrűbben lakott délnyugati részeken pedig a Vicsegda és a Sziszola. A kettő találkozásánál fekszik a főváros, Sziktivkar. Az Észak-Uráli Nemzeti Park kiterjedt, ipari tevékenységtől még érintetlen erdőségeit felvették az UNESCO Világörökségi listájára. Komiföld legfontosabb ásványi kincsei a szén, a kőolaj, a vas- és mangánérc, színesfémek és a só.

[szerkesztés] Története

1921. augusztus 22-én a szovjet kormány önkormányzatot adott az északi komiknak: létrejött a Komi Autonóm Terület. Területe majdnem ötszöröse volt Magyarországénak (478 662 km²), de lakossága csupán 211 000 fő: ebből 92% komi, 6% orosz és 2% nyenyec. A Komi Autonóm Területen a komi nyelv lett a hivatalos nyelv. Az 1930-as évektől kezdték leépíteni az anyanyelvi oktatást, a leépítés 1970-ig tartott. A komi értelmiség csak a teljes függetlenség felé tett első lépésnek tekintette az autonómiát. A szovjet vezetés azonban nem nézte jó szemmel az ilyen törekvéseket, és a sztálinista hatalom megerősödésével megnyirbálták az autonómiát. Ennek első lépése volt, hogy 1930-ban elcsatolták a nyenyecek és komik által vegyesen lakott tengerparti sávot: ezzel a Komi Autonóm Terület elvesztette külső határait. 1936-ban megszüntették a Komi Autonóm Területet és helyette létrehozták a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot (Komi ASZSZK). Ugyanakkor északnyugaton a Komi ASZSZK-hoz csatoltak egy oroszok által lakott területet, hogy növeljék az oroszok számarányát. (A határt még kisebb mértékben többször is módosították: a mai határok 1961-ben alakultak ki.) A Komi ASZSZK-ban működött több GULÁG tábor Vorkuta környéken. Rabjaik tömegesen pusztultak el a szénkitermelés és a vasútépítés munkálataiban.

A Komi ASZSZK neve 1990-ben Komi Szocialista Köztársaságra, majd a Szovjetunió felbomlásával 1992-ben Komi Köztársaságra változott. 1995-ben fogadták el alkotmányát, melyben a komi nyelv visszanyerte hivatalos voltát.

[szerkesztés] Gazdaság

Az ipar hagyományos és legelterjedtebb ágazata a fakitermelés és a fafeldolgozás. A Komi Köztársaság Európa egyik legnagyobb cellulóz- és papírtermelője. Az energiaszektorban a szénbányászat mellett egyre jelentősebb az olaj- és földgázkitermelés, a kettő együtt a GDP több mint felét adja. Északon Uszinszkból olajvezeték indul ki (emlékezetes a területen történt 1993-as óriási méretű olajszennyezés), és a köztársaságon át halad a hatalmas urengoji gázmezőktől induló gázvezeték.

A mezőgazdaságban a növénytermesztés délen főként az árpa, a zab, a burgonya és a takarmánynövények termesztését jelenti. Északon a szarvasmarha tenyésztését a rénszarvastartás váltja fel. Ősi hagyomány és jelenleg is széles körben elterjedt a halászat és vadászat.

[szerkesztés] Közlekedés, városok

Az út- és vasúthálózat igen fejletlen. A dél felől ide érkező egyetlen fő közlekedési út a fővárosnál többfelé elágazik, de az északi vidékeket egyik útvonal sem éri el. Az Oroszország központi vidékeit Vorkutával és annak szénbányáival összekötő, a köztársaság területét átszelő fő vasútvonalból öt, legfeljebb 200 km hosszú mellékvonal ágazik ki. 1997-ben a vasútvonalak hossza valamivel meghaladta az 1700 km-t, közútjai pedig a 4600 km-t.

A köztársaság legfontosabb városai: Sziktivkar (1994-ben 227 ezer lakos) és a sarkkörön túli Vorkuta (109 ezer lakos). A további három jelentősebb város - Uhta, Pecsora és Inta - ugyancsak a Sziktivkar és Vorkuta közötti 900 km-es vasútvonal mentén fekszik.