Kiss Manyi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![Emléktábla a zágoni Mikes-Szentkereszty kúria Kiss Manyi-emlékszobájában](../../../upload/thumb/0/00/Kiss_Manyi_eml%C3%A9kt%C3%A1bla_Z%C3%A1gon.jpg/200px-Kiss_Manyi_eml%C3%A9kt%C3%A1bla_Z%C3%A1gon.jpg)
Kiss Manyi (Kiss Margit) (Magyarlóna, 1911. március 12 – Budapest, 1971. március 24.) színésznő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. Pályáját a Pódium kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy "beugrással" alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence.
A II. világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni.
1954-ben a Madách Színház szerződtette. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére (Kurázsi mama). "Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg." Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, perceka alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. A Madách színházi szerződés végett vetett mellőzésének és a állami kitüntetések is "megtalálták". 1954-ben Jászai-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.
[szerkesztés] Főbb szerepei
- Ledér (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde)
- Iluska (Kacsóh P.: János vitéz)
- Clarisse (Huszka J.: Lili bárónő)
- Stázi (Kálmán I.: Csárdáskirálynő)
- Manci (Heltai J.: A tündérlaki lányok)
- Marika (Remenyik Zs.: Az atyai ház)
- Colette (Eisemann M.: Fekete Péter)
- Vadász Frici (Eisemann M.: Én és a kisöcsém)
- Elza (Csiky G.: Ingyenélők)
- Olga (Csehov: Három nővér)
- Gálné (Urbán E.: Gál Anna diadala)
- címszerep (Brecht: Kurázsi mama)
- Beliza (Moliere: A tudós nők)
- Edit (Goodrich-Hackett
- Anna Frank naplója)
- Anna Andrejevna (Gogol: A revizor)
- Annus (Tabi L.: Különleges világnap)
- Trinczéné (Sarkadi I.: Oszlopos Simeon)
- címszerep (Németh L.: Bognárné)
- Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy)
- özv. Mák Lajosné (Fejes E.: Vonó Ignác)
[szerkesztés] Filmszerepei
- 3:1 a szerelem javára (1937)
- Torockói menyasszony (1937)
- Borcsa Amerikában (1938)
- Pénz áll a házhoz (1939)
- Pepitakabát (1940)
- Csákó és kalap (1940)
- Behajtani tilos (1941)
- Tűzkeresztség (1951)
- Kiskrajcár (1953)
- Hintón járó szerelem (1954)
- 2×2 néha 5 (1954)
- Körhinta (1955)
- Ünnepi vacsora (1956)
- Csodacsatár (1956)
- Külvárosi legenda (1957)
- Pár lépés a határ (1959)
- Házasságból elégséges (1961)
- Mici néni két élete (1962)
- Fügefalevél (1966)
- Hogy szaladnak a fák (1966)
- Fiúk a térről (1967)
- Sziget a szárazföldön (1969)
- Hahó Öcsi (1970)
- Hatholdas rózsakert (tv-film, 1970).