Zágon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zágon (románul Zagon): falu a mai Romániában Kovászna megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá. Zágonbárkány, Szitabodza és Orbaibodza (Bodzaforduló) anyaközsége.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ősi bolgár zagon (= két hold föld) főnévből ered.

[szerkesztés] Története

Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Református temploma 1782-ben épült barokk stílusban.
• Római katolikus temploma 1822-ben, ortodox temploma 1814-ben épült.
• A Mikes–Szentkereszty udvarház valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta. 1902-ben átalakították.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1690-ben Zágoni Mikes Kelemen Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
• Itt született 1737-ben Aranka György író.
• Itt született 1805-ben Nagy Tamásné Szotyori Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
• Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
• Kis Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.