Kis éji zene

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A G-dúr szerenád, avagy az „Eine kleine Nachtmusik” (Kis éji zene), K. 525, Wolfgang Amadeus Mozart egyik legnépszerűbb műve. Gyakran hangzik fel különféle vonóshangszer-összeállításokban, a kvintettől a kamarazenekarig. Mozart eredetileg két hegedűt, egy brácsát és egy csellót, ill. opcionális nagybőgőt írt elő, tehát a játékosok számát nem rögzítette.

1787 augusztusában írta szerzője. A szerenádmuzsika minden kellemét és ünnepi ragyogását egyesíti magában. Nagyobb érzelmi mélységekig nem hatol, de formai megoldását tekintve minden szempontból méltó a környező érett mesterművekhez, a Don Giovannival egy időben írt g-moll vonósötöshöz, a Falusi muzsikusok című szextetthez vagy az Esti dalhoz.

Tartalomjegyzék 1 Tételek 1.1 Allegro 1.2 Romanze. Andante 1.3 Menuett. Allegretto 1.4 Rondo. Allegro 2 Egyebek 2.1 Ötödik (vagy második?) tétel

[szerkesztés] Tételek

[szerkesztés] Allegro

Az első tétel határozott, lendületes indítása a zenéléshez készülődő alkalmi muzsikusok felállásának érzékeltetésével emlékeztet a szerenádmuzsika külső kereteire. A tételből mindvégig sziporkázó szellemesség, életigenlő vidámság árad.

Szerkezetzileg nézve, ez egy Allegro tempójelzésű tétel szonátaforma szerint, egy agresszívan emelkedő rakétatémával. A melléktéma, amely D-dúrban (domináns hangem) íródott, még elegánsabb, mint az első. Az expozíció D-dúrban zár le, majd meg kell ismételni mégegyszer. A kidolgozás szekció D-dúrban kezdődik, és a d-moll, ill. a C-dúr érintésével elérkezik a visszatéréshez (itt mindkét téma a tonika hangnemében kell hogy megyszólaljon).

[szerkesztés] Romanze. Andante

A tétel rondóformájú (ABACA) C-dúrban (szubdomináns hangnem). Az A téma kecses és lírikus, a B ennél ritmikussabb, a C komor, és érinti a c-mollt is.

[szerkesztés] Menuett. Allegretto

Ez a tétel - ahogy a tempójelzése is utal rá - egy ABA formájú menüett, ahol a B a trio rész. A tétel a tonika hangnemében van (G-dúr). A nagyszabású alkotások tőszomszédságára utal a tétel ellenpontozó hajlandósága.

[szerkesztés] Rondo. Allegro

A befejező Rondó meglepő hangnemváltásaival, a kóda kontrapunktikus bravúrjával méltán képviseli e korszak mozarti remekműveit. Maga a tétel egyébként rondóformájú, G-dúrban íródott és az első tétel hangulatát idézi vissza.

[szerkesztés] Egyebek

[szerkesztés] Ötödik (vagy második?) tétel

Mozart saját, műveiről szóló katalógusában 5 tételesnek jelölte a művet, ahol a második tétel egy menüett volt. Ludwig von Köchel a Köchel-jegyzék első változatában elveszettnek jelölte a tételt. Alfred Einstein viszont megállapította, hogy a K. 498a számú B-dúr zongoraszonáta menüettje igazából a hiányzó tétel, bár ezt az állítást sokan megkérdőjelezik.

Wolfgang Amadeus Mozart szerenádjai
Finalmusik, K. 185 (167a) | Colloredo szerenád, K. 203 (189b), Serenata notturna, K. 239 | Haffner szerenád, K. 250 (248b) | Notturno négy zenekarra, K 286 (269a) | Postakürt szerenád, K. 320 | Gran Partita, K. 361 (370a) | Esz-dúr szerenád, K. 375 | c-moll szerenád, K. 388 (384a) | Eine kleine Nachtmusik, K. 525