Február 30

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az 1712. évi svéd naptár
30 napos február hava

Február 30. a mai naptárakban nem létező nap. A Gergely- és Julián-naptárakban a február valójában 28 napos, szökőév esetében pedig 29 napos hónap. Ugyanakkor a történelem során a Szovjetunióban kétszer, Svédországban pedig egy alkalommal előfordult, hogy jegyeztek február 30-át. Tizenkét alkalommal a Római Birodalomban is 30 napos volt a február, azonban maga a „február 30.” megnevezés jóval későbbről származik.

[szerkesztés] Február napjainak eredete

Az eredeti Julián-naptár szerint az év utolsó hónapja (február), 29 napos volt, a szökőévekben pedig 30 napos. 12 ilyen alkalom volt A.V.C. 710. (i. e. 44.) és A.V.C. 746 (i. e. 8.) között, noha ezen idő alatt csak kilenc szökőévnek kellett volna lennie.

Augustus császárnak köszönhető, hogy a február hónap lerövidült, mert amikor elnevezte magáról az akkori hatodik hónapot, ugyanolyan hosszúvá - 31 napossá - tette, mint amilyen július volt, és a hiba korrigálása érdekében a február hónapot 29-ről 28 napra, szökőévekben 30-ról 29-re rövidítette.

Meg kell jegyezni, hogy a Római Birodalomban a február hónap 30. napja viselte a „pridie calendas martias” (március első napját megelőző nap) nevet, valamint hogy a napok számozása visszafelé történt.

[szerkesztés] Svédországban

1699-ben Svédországban úgy döntöttek, hogy áttérnek a Julián-naptárról a Gergely-naptárra, úgy, hogy 1700-tól negyven éven át elhagyják a szökőnapokat (lásd: svéd naptár). 1700 tehát nem volt szökőév Svédországban, de a tervektől eltérően ez volt az egyetlen módosított év, mivel az 1704. és 1708. éveket már újra szökőévként kezelték. Ebben az időszakban tehát a svéd naptár egy nappal előbbre járt a Julián-naptárnál, ugyanakkor tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. 1711-ben elhatározták, hogy visszatérnek a Julián-naptárhoz. Ennek érdekében a következő évben, 1712-ben, hozzáadtak egy pótnapot a február hónaphoz, amely így 30 napos lett. Ez a nap a Julián naptárban február 29-nek, a Gergely-naptárban pedig március 11-nek felelt meg. Svédországban végül is a Gergely-naptár végleges elfogadása 1753-ban történt meg.

[szerkesztés] Szovjetunióban

1929-ben a Szovjetunió forradalmi naptárt vezetett be, melyben a hónapok 30 naposak voltak és a fennmaradó 5 vagy (szökőévben) 6 pótnap pihenőnap volt, amelyek - hasonlóan a francia forradalmi naptár „sans-culottides”-jaihoz - nem tartoztak egyik hónaphoz sem. Az 1930. és 1931. évek februárjai tehát 30 naposak voltak, azonban 1932-ben ezt a naptárat részben feladták, és a hónapok visszanyerték eredeti hosszaikat.

[szerkesztés] Ókori Egyiptomban

Az Ókori Egyiptomban használt naptár egy éve 365 napos volt, mindössze három, négyhónapos évszakból állt, melyek mindegyike 30 napos volt. Minden hónap három, tíznapos dekádból állt. A maradék öt vagy - a római kórtól kezdődően a szökőévekben 6 - napot epagomen-nek pótnapnak hívták, és a naptár végéhez adták hozzá, a Semu (forróság) évszak utolsó napja és az új év első napja közé. E napokon ünnepelték Ozirisz, Hórusz, Széth, Ízisz és Neftisz születésnapjait.