Ernest Lawrence

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ernest O. Lawrence bal oldalt, mellette Fermi és Rabi

Oppenheimer, Fermi és Lawrence (balról jobbra)

Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8 – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus volt, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásanak kidolgozásáról ismernek. A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége Gaál Sándor magyar fizikust illeti.

Pályája legnagyobb részében a University of California (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet, a tiszteletére nevezték el "laurenciumnak".

A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan-terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).

1958 júliusában, Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyver kísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Alto-ban meghalt.

Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: Lawrence Livermore (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Laboratories.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Ernest Lawrence témájú médiaállományokat.

• Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről
• Lawrence Livermore Lab: Biography