Dunaföldvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46,808897° k. h. 18,917975°

**Dunaföldvár**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Paksi
Rang	város
Terület	111,42 km²
Népesség
Összesen: 9 145 fő (2001) Népsűrűség: 82,08 fő/km²
Irányítószám	7020
Körzethívószám	75
Térkép é. sz. 46,808897° k. h. 18,917975°	település Mo. térképén

Dunaföldvár város a Dél-Dunántúli Régióban, Tolna megye északi csücskében. A Paksi kistérség része.

[szerkesztés] Fekvése

A város az ország közepén, a Duna folyó jobb partján fekszik, Budapesttől délre mintegy 90 kilométer távolságra. Fontos közúti csomópont. A 6-os, a 61-es és az 52-es utak találkoznak itt, valamint a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel.

[szerkesztés] Története

A település neve a római korban Annamatia volt.

II. Béla király 1135-ben bencés apátságot alapított. Ennek nyomai ma már nem láthatók.

A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után itt fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A vár a Rákóczi-szabadságharc, valamint az 1848-49-es harcok idején fontos szerepet játszott, és a csaták során többször gazdát cserélt.

Az egykori apátságot alapító Béla király feleségének, a művelt Ilona királynőnek nevét viseli a belvárosban egy utca, illetve a belvárosi plébániatemplom Szent Ilona császárné tiszteletére épült 1723 és 1729 között.

[szerkesztés] Nevezetességei

ún. Csonka-torony (1500 körül)

"Csonka-torony"

Szent Ilona templom, helyi elnevezésben Öreg templom (1723-1725)
Szent Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolna (1742)

Szent Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolna (1742)

Szentháromság-szobor (1755)
Nepomuki Szent János-kápolna (1763)
Szent Anna ferences templom és kolostor, helyi elnevezésben Barátok temploma (1790 körül)
Szerb ortodox templom (XVIII. század)
Kálvária (XVIII. század végén)