Cseklész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cseklész (szlovákul Bernolákovo, korábban Čeklís, németül Landschütz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Pozsony központjától 14 km-re kelet-északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar neve Csek személynévből ered. Mai szlovák nevét Anton Bernolák (1762-1813) szlovák íróról a szlovák nyelv megújítójáról kapta, aki itt működött katolikus káplánként. Szobra a templom előtt áll.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek, de megtalálták a korai bronzkor tárgyi emlékeit is. A mai települést 1209-ben említi oklevél először, amikor II. András király a birtokot Tamás nyitrai ispán fiának Sebestyénnek adja. A 13. század folyamán a mai falu még két településből Csekiből és Luzsnicából állt. Várát 1290 körül építette a Cseklészi család. A 14. század elején királyi birtok, majd 1324-ben [[Károly Róbert] király Veres Ábrahám comesnek adja. A falu első temploma román stílusú volt. A 14. században gótikus stílusban építették át. 1390-ben a falu új birtokosai az Apponyiak lettek. 1458-ban a vár és a község házasság révén Rozgonyi Sebestyén birtoka lett. A község első pecsétje a 16. század végéről származik, ezen a falu neve Czeklesz alakban szerepel. 1523-ban vásártartási jogot kapott. Várát 1605-ben Bocskai hadai elfoglalták és ezután nemsokára elpusztult. Helyette az Eszterházyak 1714 és 1720 között pompás barokk kastélyt építettek. 1663-ban az Érsekújvár felmentésére érkezett császári hadak szállták meg a községet. Későb is gyakran volt a falu a hadak felvonulásának színtere. A 17. század végén Thököly seregei, a 18. század alajén Rákóczi hadai és császári seregek vonultak át a községen. 1766-ban Mária Terézia idején alapították a település első posztógyárát. 1828-ban Cseklésznek 268 háza és 1803 lakosa volt. 1910-ben 2103, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

A templomdombbal szomszédos emelkedésen a Várdombon fekszenek várának romjai.
Az Eszterházy kastély 1720-ban épült, 1756-ban Fellner Jakab tervei szerint átalakították és bővítették. 1911-ben híres műgyűjteményével és könyvtárával együtt leégett, de később újjáépítették. 1958-ban renoválták.
A kastélyparkban álló Szent Anna kápolna a 18. században, 1724-ben épült.
A Szent Istvánnak szentelt római katolikus templom gótikus eredetü, 1773-ban azonban teljesen átalakították.
A temetőkápolna 1847-ben épült klasszicista stílusban.