Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (eredeti francia neve: Festival international du film de Cannes) a leghíresebb és a legnagyobb presztízsértékű filmfesztivál a világon. A benevezett filmek mindig a világ élénjáró rendezőinek legújabb alkotásaiból adnak válogatást, és az itt megszerzett díjak komoly szakmai reputációt jelentenek. Számos rendező köszönheti az első nemzetközi elismerést a cannes-i filmfesztiválnak: François Truffaut, Jim Jarmusch vagy Steve Soderbergh.

A fesztivál mottója "A fesztivál egy politikamentes senkiföldje, egy mikrokozmosz, amivé abban az esetben válhatna a világ, ha az emberek közvetlen kapcsolatokra és egy közös nyelv használatára lennének képesek." /Jean Cocteau/

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Hivatalos program 3 A fesztivál napjainkban 3.1 Vörös szőnyeg 4 Egyéb programok 5 A fesztivál díjai 6 Magyar filmek versenyprogramban 6.1 Nagyjátékfilmek 6.2 Rövidfilmek 7 Magyar díjazottak 8 Zsűri 8.1 Magyar zsűritagok 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál ötlete 1938-ban, a világ legrégebbi filmszemléjén, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon született meg. A nemzetközi zsűrire ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedett a náci Németország, illetve fasiszta Olaszország részéről, hogy olasz és német propagandafilmeket hozzanak ki győztesnek. Az amerikai, brit és francia zsűritagok, akik ezt ellenezték, kivonultak a rendezvényről; köztük Philippe Erlanger történész, diplomata, a francia kultúrát külföldön népszerűsítő AFAA (Association française d'action artistique) igazgatója. Velencéből hazatartva gondolt először arra, hogy egy új - "kényszer és kompromisszumok nélküli" - nemzetközi filmes seregszemlét kellene szervezni. Az ötletet felkarolta Jean Zay, akkori francia közoktatási és szépművészetügyi miniszter.

Az akkor még Cannes-i Mozgókép-kiállítás (Exposition Cinématographique Cannoise) néven jegyzett ellenrendezvény helyszínének kiválasztásakor sokat hezitáltak a két - kellőképpen arisztokratikus - üdülőváros, Biarritz (Aquitánia) és Cannes (Côte-d'Azur) között. Végül Cannes nyert, mivel felajánlotta, hogy a fesztivál rendelkezésére bocsátja az éppen felépülő Casino-t, melynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre. Az első fesztivált, melynek zsűri elnöki tisztére a film feltalálóját, Louis Lumière-t kérték fel, 1939. szeptember 1. és 20. között tervezték megrendezni. Mivel a megnyitó napján tört ki a II. világháború, a szervezők előbb arra gondoltak, hogy a hivatalos megnyitót elnapolják szeptember 10-re, majd 1940 februárjára, „ha a helyzet nem súlyosbodik”. A halasztás végül is a háború utánig tartott...

Charles de Gaulle kormánya, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a Centre National de la Cinématographie közös védnöksége alatt újra felvetette a rendezvény tervét, amit 1946-ban meg is rendeztek. Az akkor benevezett filmek rendezői között volt Jean Cocteau, Alfred Hitchcock, Roberto Rosselini, Billy Wilder, valamint a magyar származású Charles Vidor. Az 1948. és 1950. évi fesztiválokat pénzügyi problémák miatt nem tartották meg. 1951-től az állandó szeptemberi időpontot áprilisra módosították. A zsűri összetétele többször is vitát váltott ki, mivel a 11 zsűritag 1953-ig kizárólag francia volt, aminek következtében kérdésessé vált a pártatlanság. A szervezők úgy döntöttek, hogy a zsűrit is nemzetközivé teszik.

Cannes-ban a professzionális filmkészítők egyedi lehetőségeket találhattak a találkozókra, megalapozhatták jövendő projektjeiket, és üzleteket köthettek a gyarapodó számú országok filmpartnereivel. 1960-ban megnyitotta kapuit az első Cannes Market. Itt gyorsan megtalálták a központi találkozó helyét az egész világból érkező filmvásárlók és eladók. 1955-ben a fesztivál rendezői létrehozták az Arany Pálma díjat, amely a fesztiválra nevezett filmek legjobbjának jár. 1979-ben itélték először oda a legjobb első filmesnek járó Arany Kamera (Camera d'Or) díjat.

[szerkesztés] Hivatalos program

• Játékfilmek versenyben - a versenyszekció mezőnyében körülbelül 20 film mérettetik meg a fesztivál jelképévé vált fődíjért, az Arany Pálmáért.
• Játékfilmek versenyen kívül
• Rövidfilmek - a rövidfilmek Arany Pálmájáért 10-15 kisfilm verseng évről-évre.
• Un Certain Regard - 1978 óta a hivatalos műsor versenyen kívüli programja, melyen mintegy 20 nagyjátékfilm vesz részt, a díj mellett a nyertes film támogatást kap a franciaországi forgalmazáshoz.
• Cinéfondation - 1998 óta mutatnak be filmfőiskolások és egyetemisták által készített kisfilmeket.
• Arany Kamera - Caméra d'Or - 1978-ban létrehozott díj elsőfilmeseknek. A díjjal olyan új tehetségeket tüntetnek ki, akik alkotását a hivatalos program valamely szekciójában mutatják be.

[szerkesztés] A fesztivál napjainkban

2005-ben már 30 ezer professzionális filmes vett részt: forgalmazók, producerek, rendezők, színészek, technikai szakemberek és médiamunkások. Több mint 200 ezer ember 900 vetítést láthatott a palotában és a környékbeli mozikban. Ma a fesztivál hivatalos programja szerint az aznap este bemutatandó filmek alkotói és szereplői délelőtt sajtótájékoztatót tartanak és úgynevezett photo callon vesznek részt, valamint sajtóvetítéseket tartanak a fesztiválpalotában. A délután és este folyamán pedig folyamatos vetítések peregnek a palota különböző termeiben.

[szerkesztés] Vörös szőnyeg

Az est fénypontja a Grande Lumière termében - ami közel 2000 fő befogadóképességű moziterem – a versenyprogramban meghirdetett alkotások premierjére kerül sor. A kezdés előtt zene kíséretében, kiváncsi nézősereg tekintetében és a fotósok vakuinak kereszttüzében a sztárok és a vendégek alkalmi ruhában végigvonulnak a vörös szőnyegen.

[szerkesztés] Egyéb programok

A fesztivál kísérőrendezvényein konferenciák, szakmai fórumok zajlanak. Helyszínt a fesztiválpalota mellett húzódó különböző országok pavilonjai és sátrai, valamint a Croasette sétány szállodái adnak. A legnagyobb filmgyártó és filmforgalmazó cégek kihelyezett irodái is a fényűző hotelekben munkálkodnak. A versenyprogramon kívül (Un Certain Regard, Cinéfondation, rövidfilm) még számos hivatalos fesztiválprogram csábítja a látogatókat: rendezők két hete program, koncertek, előadások, kiállítások, játékok, jótékonysági gálák, partik stb.

[szerkesztés] A fesztivál díjai

• Arany Pálma
• Nagydíj (Grand prix)
• Legjobb rendezés (Prix de la mise en scène)
• Legjobb színésznő (Prix d'interprétation féminine)
• Legjobb színész (Prix d'interprétation masculine)
• Legjobb forgatókönyv (Prix du scénario)
• Zsűri különdíja (Prix du Jury)
• Certain Regard díja
• Rövidfilmprogram, Arany Pálma
• Arany Kamera díj (Camera d'Or)

[szerkesztés] Magyar filmek versenyprogramban

[szerkesztés] Nagyjátékfilmek

• A tanítónő - rendező: Keleti Márton (1947)
• Különös házasság - rendező: Keleti Márton (1951)
• Kiskrajcár - rendező: Keleti Márton (1953)
• Liliomfi - rendező: Makk Károly (1955)
• Körhinta - rendező: Fábri Zoltán (1956)
• Két vallomás - rendező: Keleti Márton (1957)
• Vasvirág - rendező: Herskó János (1958)
• Édes Anna - rendező: Fábri Zoltán (1959)
• Dúvad - rendező: Fábri Zoltán (1961)
• Kertes házak utcája - rendező: Fejér Tamás (1963)
• Pacsirta - rendezte: Ranódy László (1964)
• Életbe táncoltatott lány - rendező: Banovich Tamás (1965)
• Szegénylegények - rendező: Jancsó Miklós (1966)
• Tízezer nap - rendező: Kósa Ferenc (1967)
• Csillagosok, katonák - rendező: Jancsó Miklós (1968)
• Feldobott kő - rendező: Sára Sándor (1969)
• Fényes szelek - rendező: Jancsó Miklós (1969)
• Magasiskola - rendező: Gál István (1970)
• Szerelem - rendező: Makk Károly (1971)
• Még kér a nép - rendező: Jancsó Miklós (1972)
• Petőfi 73 - rendező: Kardos Ferenc (1973)
• Macskajáték - rendező: Makk Károly (1974)
• Szerelmem, Elektra - rendező: Jancsó Miklós (1975)
• Déryné hol van? - rendező: Maár Gyula (1976)
• Magánbűnök, közerkölcsök - rendező: Jancsó Miklós (1976)
• Budapesti mesék - rendező: Szabó István (1977)
• Egy erkölcsös éjszaka - rendező: Makk Károly (1978)
• Magyar Rapszódia: Allegro Barbaro - rendező: Jancsó Miklós (1979)
• Örökség, rendező - Mészáros Márta (1980)
• Cserepek, rendező - Gaál István (1981)
• Mephisto, rendező - Szabó István (1981)
• Ölelkező tekintetek - rendező: Makk Károly (1982)
• Visszaesők - rendező: Kézdi-Kovács Zsolt (1983)
• Napló, rendező - Mészáros Márta (1984)
• Redl ezredes - rendező: Szabó István (1985)
• Az utolsó kézirat - rendező: Makk Károly (1987)
• Hanussen - rendező: Szabó István (1988)

[szerkesztés] Rövidfilmek

• Egy kerecsensólyom története, rendező: Homoki Nagy István (1951)
• Virágos Kalocsa, rendező: Lakatos Vince (1953)
• Kék vércsék erdejében, rendező: Homoki Nagy István (1954)
• Akvárium, rendező: Kollányi Ágoston (1954)
• Aggtelek, rendező: Kollányi Ágoston (1955)
• Cigánytánc, rendező: Banovich Tamás (1956)
• Kati és a vadmacska, rendező: Kollányi Ágoston (1956)
• Bölcsők – rendezte: Kollányi Ágoston (1957)
• Egy másodperc története - rendezte: Kollányi Ágoston (1958)
• A telhetetlen méhecske, rendező: Macskássy Gyula (1959)
• Ragadozó növények, rendező: Kollányi Ágoston (1960)
• Párbaj, rendező: Macskássy Gyula (1961)
• Szenvedély, rendező: Nepp József (1962)
• Te, rendező: Szabó István (1963)
• 1, 2, 3, rendezte: Macskássy Gyula (1964)
• Kedd, rendezte: Novák Márk (1964)
• Nyitány, rendező: Vadász János (1965)
• Napló, rendező: Kovásznai György (1967)
• 1812, rendező: Reisenbuchler Sándor (1973)
• Jócselekedetek, rendező: Vajda Béla, (1974)
• Küzdők, rendező: Jankovics Marcell (1977)
• Új lakók, rendező: Gyulai Líviusz (1978)
• Magyar képek, rendező: Szórádi Csaba, (1980)
• Moto Perpetuo, rendező: Vajda Béla, (1981)
• Bumeráng, rendező: Zsáki Zsuzsa, (1982)
• Szárnyaslények boltja, rendező: Halmai László (1982)
• Ad Astra, rendező: Cakó Ferenc (1983)
• Ajtó, rendező: Horváth Mária (1984)
• A szél, rendező: Varga Csaba (1986)
• Ab Ovo, rendező: Cakó Ferenc (1988)
• Szél, rendező: Iványi Marcell (1996)
• Gyónás, rendező: Gyulai Líviusz (1998)

[szerkesztés] Magyar díjazottak

• Macskássy Gyula, különdíj, Párbaj (1961)
• Szabó István, a zsűri külön dicsérete, Te (1963)
• Páger Antal, legjobb színész díja, Pacsirta (1964)
• Vadász János, nagydíj, Nyitány (1965)
• Vadász János, a Szakmai Főbizottság díja, Nyitány (1965)
• Kósa Ferenc, legjobb rendezés díja, Tízezer nap (1967)
• Gaál István, a zsűri különdíja, Magasiskola (1970)
• Makk Károly, a zsűri különdíja, Szerelem (1971)
• Törőcsik Mari, külön dicséret (Un Certain Regard), Szerelem (1971)
• Darvas Lili, külön dicséret (Un Certain Regard), Szerelem (1971)
• Jancsó Miklós, legjobb rendezés díja, Még kér a nép (1972)
• Reisenbüchler Sándor, a zsűri különdíja, 1821 (1973)
• Törőcsik Mari, legjobb színésznő díja, Déryné hol van? (1976)
• Jankovics Marcell, Arany Pálma, Küzdők (1977)
• Szabó István, legjobb forgatókönyv, Mephisto (1981)
• Dobai Péter, legjobb forgatókönyv, Mephisto (1981)
• Szabó István, a nemzetközi filmkritikusok díja (FIPRESCI-díj), Mephisto (1981)
• Vajda Béla, Arany Pálma, Moto Perpetuo (1981)
• Makk Károly, a nemzetközi filmkritikusok különdíja (FIPRESCI-díj), Ölelkező tekintetek (1982)
• Erdőss Pál, Arany Kamera díj, Adj király katonát (1983)
• Mészáros Márta, a zsűri külön nagydíja, Napló (1984)
• Szabó István, a zsűri különdíja, Redl ezredes (1985)
• Cakó Ferenc, legjobb rendezés díja, Ab Ovo (1988)
• Enyedi Ildikó, Arany Kamera díj, Az én XX. századom (1989)
• Iványi Marcell, Arany Pálma, Szél (1996)
• Mészáros Péter, Arany Pálma, Eső után (2002)

[szerkesztés] Zsűri

A Cannes-i Filmfesztivál zsűrielnökei

[szerkesztés] Magyar zsűritagok

• Jancsó Miklós (1967)
• Kovács András (1976)
• Kézdi-Kovács Zsolt (1979)
• Dósai István (1984)
• Szabó István (1986)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Film portál

hivatalos honlap