Callisto (hold)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||
| Felfedezés | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedező | G. Galilei S. Marius |
||||||
| Idő | 1610. január 7. | ||||||
| Pálya jellemzői | |||||||
| Közepes sugár | 1 882 700 km (0,012585 cse) | ||||||
| Excentricitás | 0,0074 | ||||||
| Periapszis | 1 869 000 km (0,0125 cse) | ||||||
| Apoapszis | 1 897 000 km (0,0127 cse) | ||||||
| Keringési periódus | 16,6890184 nap (0,04569 év) | ||||||
| Pálya kerület | 11 829 000 km (0,079 cse) | ||||||
| Pálya sebesség | max: 8,265 km/s átlag: 8,204 km/s min: 8,143 km/s |
||||||
| Pályahajlás | 2,02° (az földi pályasíkhoz 0,21° a Jupiter egyenlítőjéhez) |
||||||
| Bolygó | Jupiter | ||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||
| Közepes átmérő | 4820,6 km (0,378 Föld) | ||||||
| Felszín területe | 73 millió km2 (0,143 Föld) | ||||||
| Térfogat | 5,9·1010 km3 (0,0541 Föld) | ||||||
| Tömeg | 1,0759·1023 kg (0,018 Föld) | ||||||
| Közepes sűrűség | 1,834 g/cm3 | ||||||
| Felszíni gravitáció | 1,235 m/s2 (0,126 g) | ||||||
| Szökési sebesség | 2,44 km/s | ||||||
| Forgási periódus | szinkron | ||||||
| Tengelyhajlás | 0 | ||||||
| Albedo | 0,17 | ||||||
| Látszólagos fényesség | 5,7 m | ||||||
| Felszíni hőmérséklet |
|
||||||
| Légköri tulajdonságok | |||||||
| Légköri nyomás | ? | ||||||
| Szén-dioxid | 100% | ||||||
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet még Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben. A harmadik legnagyobb hold a Naprendszerben, mérete kb. akkora mint a Merkúré.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Név
A Callisto a görög mitológiából kapta a nevét, amelyet Simon Marius javasolt nem sokkal a hold felfedezése után. A Galilei-holdak neveit csak a 20. század közepén véglegesítették. A korai csillagászati irodalomban a Callistot egyszerűen csak Jupiter IV-ként jelölték (vagyis a Jupiter negyedik holdja).
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságok
[szerkesztés] Felszín
A Callisto az egyik legkráterezettebb hold a Naprendszerben. A becsapódási kráterek és az azokhoz tartozó koncentrikus gyűrűk uralják a felszínt, nincsenek nagy kiterjedésű callistoi hegyek. Ezt valószínűleg a felszín jeges természete okozza. A nagy krátereket és hegyeket eltörölte a jeges kéreg mozgása a geológiai idő során.
Két hatalmas becsapódási medence található a Callisto-; a Valhalla a nagyobbik, 600 km átmérőjű fényes központi régióval és 3000 km átmérőre kiterjedő gyűrűkkel, a második az Asgard 1600 km átmérővel. Egy másik érdekes alakzat a Gipul Catena, egy hosszú krátersor egyenes vonalban. Ezt valószínűleg egy szétdarabolódott objektum okozta, amely becsapódás előtt túl közel repült el a Jupiter mellett (mint a Shoemaker-Levy 9 üstökös). A Callisto kérgének korát 4 milliárd évre becsülik, szinte a Naprendszer keletkezésével egyidőre. Lásd még: A Callisto krátereinek listája, a Callisto geológiai alakzatainak listája.
[szerkesztés] Légkör
A Callistónak nagyon vékony, szén-dioxidból álló légköre van. Ennek forrása lehet a szárazjég lassú szublimációja a hold jeges felszínéről.
[szerkesztés] Belső szerkezet
A Callisto felszíne egy 150 km vastag jégrétegen van. A kéreg alatt egy 10 km vastag óceán terül el. Az óceánt a Jupiter és holdjai körüli mágneses tér tanulmányozásakor fedezték fel. A Callisto mágneses tere változik a Jupiter által létrehozott háttér mágneses tér hatására. Ez egy elektromosan vezető folyadékrétegre utal a hold belsejében.
Az óceán alatt a Callistonak úgy tűnik különös belseje van, amely nem teljesen egységes. A Galileo orbiter mérései szerint kő és jég alkotja, a kő mennyisége a mélységgel nő. A Galilei-holdak közül a Callistonak van a legkisebb sűrűsége, csak 1.86 g/3, 40%-a jég, 60%-a kő/vas.
A Ganymedesszel ellentétben a Callisto kevés tektonikus aktivitásra utaló jelet hordoz. Látszólag sokkal egyszerűbb a geológiai múltja.
| Jupiter-holdak |
|---|
| Belső holdak: Métisz | Adraszteia | Amalthea | Thébé |
| Galilei-holdak: Io | Europa | Ganymedes | Callisto |
| Themisto |
| Himalia csoport: Léda | Himalia | Lysithea | Elara | S/2000 J 11 |
| Carpo | S/2003 J 12 |
| Ananke csoport: Euporie | S/2003 J 3 | S/2003 J 18 | Thelxinoe | Euanthe | Helike | Orthosie | Iocaste | S/2003 J 16 | Ananke | Praxidike | Harpalyke | Hermippe | Thyone | Mnémé | S/2003 J 15 |
| Carme csoport: S/2003 J 17 | S/2003 J 10 | Pasithee | Chaldene | Arche | Isonoe | Erinome | Kale | Aitne | Taygete | S/2003 J 9 | Carme | S/2003 J 5 | S/2003 J 19 | Kalyke | Eukelade | Kallichore |
| Pasiphaë csoport: Eurydome | S/2003 J 23 | Hegemone | Pasiphaë | Sponde | Cyllene | Megaclite | S/2003 J 4 | Callirrhoe | Sinope | Autonoe | Aoede | S/2003 J 14 |
| S/2003 J 2 |
)
Based on work by