Gravitáció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gravitáció két, tömeggel rendelkező test egymás felé való gyorsulásának hajlamát jelöli.

A gravitáció elméletének első matematikai megfogalmazását Sir Isaac Newton adta és ez bámulatosan pontosnak bizonyult. Egy erőt feltételezett amelyet „univerzális gravitációs kölcsönhatás”-ként írt le.

Ma az Albert Einstein által létrehozott általános relativitáselmélet az elfogadott elmélet a gravitációs jelenségek leírására.

Nikola Tesla kétségbevonta Albert Einstein relativitáselméletét, bejelentve, hogy ő a gravitáció dinamikus elméletén dolgozik (amelyet 1892 és 1894 között kezdett el). Úgy érvelt, hogy egy „erőtér” feltételezése sokkal jobb koncepció lenne és az elektromágneses energia közegére fókuszált, amely kitölti a matematikailag definiált teret és ezáltal az egész általunk belátható világűrt.

[szerkesztés] Newton univerzális gravitációs törvénye

Newton univerzális gravitációs törvénye a következőket állítja:

A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással egy erővel, amely a két objektum tömegközéppontját összekötő egyenesen helyezkedik el. Ez az erő arányos a két objektum tömegének szorzatával és fordítottan arányos a két objektum tömegközéppontjának távolságának négyzetével.

Az erő irányától eltekintve és csak az erő nagyságát vizsgálva a törvény a következő képlettel fejezhető ki

$F = G \frac{m_1 m_2}{r^2}$

ahol

F a két objektum közötti gravitációs erő nagysága
m₁ az első objektum tömege
m₂ a második objektum tömege
r a két objektum közti távolság
G a gravitációs állandó, amely közelítően :

$G = (6,6742\pm 0,0010) \cdot 10^{-11}\;\mathrm{\frac{m^3}{kg\,s^2}}$ .

Szigorúan véve ez a törvény csak pontszerű objektumokra vonatkozik. Ha a tárgynak térbeli kiterjedése van, az erőt integrálszámítással kell megadni. Kimutatható, hogy ha a tárgy gömbszimmetrikus tömegeloszlású, akkor az integrálszámítás ugyanazt az eredményt adja mintha a test pontszerű lenne.

Az univerzális gravitációs törvényt eredetileg Isaac Newton fogalmazta meg a Principia Mathematica (1687) című munkájában.