Budapest XX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3 százaléka, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. Fontos intézménye a kerületnek a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház, amelyet 1980-ban adtak át.

A XX. kerület elhelyezkedése

[szerkesztés] Fekvése

Északon a Határ út mentén a Ferencvárosi pályaudvarral (IX. kerület) határos. Keleti oldalon az M5-ös autópálya bevezető szakasza érinti a Wekerle-telepet, Kispest-kertvárost (XIX. kerület), valamint a Kossuth Ferenc-telepet, Pestszenlőrincet (XVIII. kerület). Délről a levált Soroksár (XXIII. kerület) határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (Soroksári)-Duna. A folyót áthidaló Gubacsi híd (Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.
A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Leggyorsabb megközelítési mód a ráckevei HÉV, valamint a Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.

[szerkesztés] Története

Története időben rövid, de igen viharos:

• 1870-ben alakult meg a település. Névadója Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére Erzsébetfalvára keresztelték.
• 1897-ben nagyközségi rangot kapott.
• 1919-ben a Tanácsköztársaság idején Leninvárosnak nevezték el.
• 1924-től visszanyerte a Pesterzsébet nevet, és városi rangot kapott.
• 1932-ben Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulójának tiszteletére a Pestszenterzsébet nevet kapta.
• 1950. január 1-jétől Soroksárral együtt a főváros része lett. Nevét ekkor visszakeresztelték Pesterzsébetre.
• 1990-ben a városrésznek újra Pestszenterzsébet a neve.
• 1992-ben Soroksár népszavazással nyilvánítja ki elszakadási szándékát
• 1994-ben Soroksár önálló kerületté alakul a helyhatósági választások után, létrejön Budapest XXIII. kerülete.
• 1999-ben harmadszorra is Pesterzsébet lett a neve.

[szerkesztés] Műemlékek

Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportjai által felállított szobor az Édesanyák tiszteletére (1933)

Pesterzsébet sokáig nem egy műemlékekben gazdag kerület volt. A városközpont régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, és helyébe modern lakótelepeket építettek. Az egyik legrégibb műemlék épülete a városnak a Helsinki úton található Segítő Mária-kápolna. A kápolna a 18. század végén copf stílusban épült. Nehezen megközelíthető helyen található,sajnos, a környéke nagyon gondozatlan. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik legjelesebb tagja készítette.

A védett emlék a Városháza, amely 1905-1906-ban épült. Sajnos a második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1903 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok. Védett a régi Pflum mozi épülete, amely manapság üzletházként funkcionál.

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melleti részen parkot alakitottak ki, itt került fel állításra Petőfi Sándor szobra. A Határ út mellett található egy székely kapu. Melyet Pesterzsébet testvérosával közösen állitottak. E mellett felállításra került egy történelmi zászló amely trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melyet mindenki csak sétáló utcának hív a kerületben,jelentősen megváltozott. Burkolatát kicserélték és az utcai bútorok is cserére kerültek, a zálogház felé eső oldalon pedig egy kis szökőkutat adtak át. Ezen az utcán található, Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége,hogy egy kutyával van ábrázolva. Az alkotó szerint ez az egyetlen ilyen kompoziciójú szobor az országban, ahol kutyával van ábrázolva Erzsébet királyné. A városháza homlokzatát kicserélték és harangjátékot helyeztek el rajta. A kerület egyik temploma is teljes felújitáson esett át, amely a Kossuth Lajos utca koronája lett. A legfrisebb szobor amit 2006 novemberében adtak át, egy Kossuth Lajos szobor. Mely a kerület városközpontjában található. A sport élet fellendítése érdekében 2006 oktoberében egy jégcsarnokot adtak át,a Gubacsi lakótelepen.

[szerkesztés] Nevezetességei

A csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 fokos termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 fok meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Sajnos gazdasági okok miatt a strand évek óta zárva van. A fürdőtől délre, a vízparton húzódik a csónakházak sora , amely a helyi vízi sportélet központja. Több sportegyesület is megtalálható.

A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont.

[szerkesztés] Kultúra

• művészetoktatás: Lajtha László Művészeti Iskola.
• Teljes felújításon eset át, Erzsébet kultúrális központja a Csilli. Melyben sok kultúrális programot szervezznek.
• Ingyenes havi lap a Pesterzsébet, társadalompolitikai és szolgáltató havilap, a helyi önkormányzat kiadásában. Az újság rendszeresen közli a városháza híreit, a kerületben történő eseményeket, kultúrális rendezvényeket.

[szerkesztés] Irányítószámok

Irányítószámok

[szerkesztés] Lásd még

• Budapesti múzeumok listája