Birkózás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy „fogások” végrehajtásával lehet győzelmet elérni. A puha, kör alakú küzdőtéren két versenyző küzd egymás ellen, testhezálló ruhában és cipőben. Az ókori olimpiák óta közkedvelt sport.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A birkózás
-két résztvevő közötti, vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse;
-a küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet;
-alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sportértékei miatt sportszerű formái is kialakultak;
(Az ösztönösségre utal, hogy a birkózás szinte minden fiatal emlősállatnál megfigyelhető, a felnött korra való felkészülés, a serdülő kori rivalizálás során.)
A birkózás fogalma mélyen beivódott a társadalom köztudatába, amiről számtalan, átvitt értelemben is használt szófordulat tanúskodik: „megbirkózik” a feladattal, az egyik futball csapat „kétvállra fekteti” a másikat, „porondra” lép, „legyűri” a nehézségeket, „ölre mennek, hajba kapnak”, stb.
[szerkesztés] Formái
Számtalan válfaja ismert, a letámasztott könyökkel egymás tenyerét markoló és az ellenfél karját lenyomni igyekvő szkanderezőktől a birkózás határán már túllépő verekedésig: a pankrációig.
Az akarat rákényszerítése sokféle szabály szerint történhet, a földre rajzolt körből való kitaszítástól (szumo), az ellenfél felemelésén (grundbirkózás) át a kétvállra fektetésig, vagy a feladás kikényszerítéséig.
[szerkesztés] Öltözet szerint
-Öv-kabát (belt and jacket) birkózásnál a versenyzők dolgát megkönnyíti, hogy deréktól felfelé egymás ruháját derékövét is megragadhatják. (szambó, kurash,)
-Megragadásos (catch-hold) birkózásnál az egész testet ruha fedi, azaz a kabátot és nadrágot is meg lehet fogni. (judo, jiu jistu)
-A meztelenül (testhezálló mezben, vagy kisnadrágban) végzett birkózásban a ruha megfogása tilos.
[szerkesztés] Az erőkifejtés iránya szerint
E szerint is lehet csoportokat felállítani, de ezek gyakran keverednek:
-A könyökre támasztott kéz ledöntése (arm-wrestling, szkander) karbirkózás
-A kimozdításos (break stance) birkózásban az erőkifejtés az ellenfél elmozdítására, alaphelyzetéből való kimozdítására irányul (körből való kilökés, vagy ledöntés: szumo, állohelyzetből levitel – kurash).
-A ledöntéses (toppling) birkózásoknál a cél az ellenfél földre vitele. Ilyen volt az előzőeken kívül az ókori olimpiák pentatlon birkózása is.
-A tusra menő (pin-fall) birkózásban az győz, aki ellenfelét a hátán (két vállán) leszorítja. Ez a mai sportszerű birkózások alapja.
-Az alávetéses (submission) birkózásban az ellenfelet kényszeríteni kell, hogy a küzdelmet feladja.
Látható, hogy a birkózás fajták között átmenetek lehetségesek. A judoban például a nagyívű, hirtelen dobás-levitel, a leszorítás, a feladásra kényszerítés, a szumóban a levitel és kilökés egyaránt a győzelem elérésének eszköze lehet.
Fentieken belül ezerféle formája létezik a birkózásnak, amelyek egymástól függetlenül alakultak ki a népek körében. (Iránban például legalább harminc egymástól különböző, népi formáját gyakorolják) Ezek közül legismertebbek a skót ledöntéses, a svájci tusra menő, a török olajbirkózás, a mongol sasbirkózás, a magyar baranta és a kunsági derékhúzás, lovasbirkózás.
Elterjedt a professzionális cirkuszi birkózás is, mely artista mutatvány, és többnyire csak imitációja a birkózásnak.
A birkózás népszerűsítésére dolgozták ki a népi birkózásokból a grundbirkózást a gyerekek számára, illetve az általános igények kielégítésére a bárhol űzhető standbirkózást.
A birkózás számtalan tréfás változata is előfordul, mint az iszapbirkózás.
[szerkesztés] Sportszerű birkózás
Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás. (A judót nem szokták a birkózások közé sorolni, pedig az egyik legnyilvánvalóbb fajtája, ezért, most mi is eltekintünk tőle.)
Mindkettőnél cél az ellenfél kétvállra fektetése, vagy a pontozók által értékesebbnek tartott, a szabályokban rögzített fogások végrehajtása.
Ütni, vagy rúgni nem szabad.
Szabadfogásban az egész testen lehet fogást végrehajtani és a láb cselekvő használata, azaz a lábkulcs, vagy a gáncs megengedett.
Kötöttfogásban csak derék felett lehet megfogni az ellenfelet és gáncsolni sem szabad.
A versenyzők puha cipőt és testhezálló mezt viselhetnek, alatta alsónadrággal a nőknél esetleg polóinggel. Nem hordhatnak gyűrűt fülbevalót, a hosszú hajat fel kell kötni, a körmöket rövidre kell vágni.
A sportszerű birkózást nők is végzik, ők a szabadfogás szabályai szerint küzdenek. Nem szabad veszélyes, vagy fájdalmas fogásokat alkalmazni és minden sportszerűtlenség tiltott. (harapás, karmolás, fül vagy hajhúzás, és természetesen az ütés és rugás is.)
A versenyzőket súlycsoportokba sorolják. Ezeket a nemzetközi versenyek számára nemzetközi szövetség előírásai tartalmazzák, de a nemzeti szövetségek egyes versenykiírásokban ettől kisebb mértékben eltérhetnek. A súlycsoportok időnként változnak, ahogy egyes fogásokat is hol megengednek, hol nem.
Akciók pontozása: A szőnyegen végrehajtott akciókat a mérkőzésidő korlátozása óta 1-5pont között dijjazzák. A mérkőzés végén a győzelem arányától függően 0, 1, 3, 4 pozitív pontot lehet kapni. Kétvállas győzelem 4: 0
Technikai tus 10 pont különbségnél, ha az ellenfélnek nincs akciópontja 4: 0, ha van 4: 1 hasonlóan a leléptetéshez. Pontozásos győzelemnél, ha a vesztesnek nincs akciópontja 3: 0, ha legalább 3 pontja van 3: 1
A pontozás. Bírói döntéssel hozott győzelemnél 1: 0, ha az egyik versenyzőnek sincs akció pontja. Pontegyenlőség esetén vagy 3 akciópont hiányában 2 perc hosszabítás következik.
A korosztályok (gyermek, diák, serdülő, ifi /kadet/, junior, felnőtt, veterán) szerint változnak a súlycsoportok és –némileg- a szabályok is. (A gyereknél a veszélyesebb fogások, dobások tiltottak.)
Súlycsoportok különböző korosztályokban 2001-től.
Felnőtt férfiak 55, 60, 66, 74, 84, 96 és 120
Felnőtt nők: 48 51 55 59 63 67 72 kg (Olimpián: 48 55 63 72)
Juniorok 18-19-20 évesek: 50 54 58 63 69 76 85 97 120.
Ifjúságiak 16-17 évesek: 42 46 50 54 58 63 69 76 85 100 +100
Serdülők 14-15 évesek: 32 35 38 42 47 53 59 66 73 85 +85
Diák I 12-13 évesek: 29 32 35 38 42 46 50 55 61 68 75 +75
Diák II 10-11 évesek: 24 26 28 31 34 37 41 45 50 55 60 +60
A veteránoknál 58 63 76 85 97 130 (női súlycsoportok jelenleg nincsenek)
A veterán korosztályok: A 35-40 B 41-45 C 46-50 D 51-55 E 56 felett
A mérkőzés idő is változó, jelenleg jellemzően 3x 2 perces menetekből áll. Minden menet után eredményt hirdetnek és aki két menetben győz, már megnyerte a meccset. Döntetlen esetén a hosszabbításban elért első értékelhető fogást végrehajtó nyer. Manapság érdekes fejlemény, hogy a menet egy perces eredménytelen állóharca után sorsolással (korong feldobással) döntik el, melyik versenyző menjen alárendelt helyzetbe, majd ha a felülre kerülő így sem tud akciót végrehajtani ő kerül alulra: kötöttfogásban térdelő támaszba, szabadfogásban féltérdre. Kötöttfogásban ilyenkor a felüllevő az alullevő derekát támadhatja, míg szabadfogásban a lábán kereshet fogást. Ezen szabályok nem örökéletűek, gyakran változnak, csak a birkózás lényege marad.
A jelenleg érvényes szabályok [1]
[szerkesztés] Magyar olimpiai aranyérmek a sportágban
- Weisz Richárd - IV. London 1908
- Keresztes Lajos - Amszterdam 1928
- Lőrincz Márton - XI. Berlin 1936
- Zombori Ödön - XI. Berlin 1936
- Kárpáti Károly - XI. Berlin 1936
- Bóbis Gyula - XIV. London 1948
- Hódos Imre - XV. Helsinki 1952
- Szilvásy Miklós - XV. Helsinki 1952
- Polyák Imre - XVIII. Tokio 1964
- Kozma István - XVIII. Tokio 1964 és Mexikóváros 1968
- Varga János - Mexikóváros 1968
- dr Hegedűs Csaba - X. München 1972
- Kocsis Ferenc - XXII. Moszkva 1980
- Növényi Norbert - XXII. Moszkva 1980
- Sike András - XXIV. Szöül 1988
- Farkas Péter - XXV. Barcelona 1992
- Repka Attila - XXV. Barcelona 1992
- Majoros István - XXVIII.olimpiai játékok Athén 2004