Belgium uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Németalföld története | ||
Burgund Németalföld 1384-1477 |
Liège-i Püspökség 985-1795 |
|
Habsburg Németalföld 1477-1556 |
||
Spanyol Németalföld 1556-1581 |
||
Egyesült Tartományok 1581-1795 |
Dél-Németalföld 1581-1713 |
|
Osztrák Németalföld 1713-1794 Belga Egyesült Tartományok |
||
Batáviai Köztársaság 1795-1806 |
Első Francia Köztársaság 1795-1805 |
|
Holland Királyság 1806-1810 |
||
Első Francia Császárság 1805-1815 |
||
Németalföldi Egyesült Királyság 1815-1830 |
||
Hollandia |
Belgium |
Luxemburg |
Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el trónját az első király, aki a belgák királya címet vette fel.
Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a nagy francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt részben Franciaország részben Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feletethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.
Belgium trónján a Szász-Coburg-Gotha-ház tagjai uralkodnak, azonban az I. világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.
A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.
Név | Uralkodott | Megjegyzések | |
---|---|---|---|
|
|||
I. Lipót | 1831–1865 | Belgium első uralkodója, akinek a nemzeti kongresszus az 1830-ban kivívott függetlenség után felajánlotta a királyi koronát. | |
II. Lipót | 1865-1909 | I. Lipót fia. 1885–1908ig Kongó állam királya (azaz főrészvényese) is. Leánya, Stefánia királyi hercegnő férjhez ment Rudolf főherceghez, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököséhez, ennek halála után Lónyai Elemér herceghez. | |
I. Albert | 1909–1934 | II. Lipót unokaöccse. | |
III. Lipót | 1934–1951 | I. Albert fia. 1940–1945-ig német fogságban. | |
Károly régens | 1944–1950 | III. Lipót öccse. A fogságból visszatérő király személye megosztotta a belga közvéleményt. Helyette Károly herceg uralkodott régensként. | |
I. Balduin | 1951–1993 | III. Lipót elsőszülött fia. | |
II. Albert | 1993– | III. Lipót második fia, I. Balduin öccse. Napjainkban is uralkodik. |