Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ Közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az Emberi Jogok Napjaként ünneplik.

[szerkesztés] Története

A Nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia tartózkodott a szavazástól.

[szerkesztés] Felépítése és főbb elvei

A Nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A Nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá.

A harminc cikk legfontosabb elemei:

Jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
Jog a művelődéshez
Jog a kulturális életben való részvételhez
Jog a magántulajdonhoz
Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
A gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
A vélemény és kifejezése szabadsága

[szerkesztés] Érdekességek

A Guinness rekordok könyvében a Nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma; eddig 332 nyelvre és nyelvjárásra fordították le. Más műveket azonban több nyelvre lefordítottak, a Bibliát 2233 nyelvre és nyelvjárásra.