1999 a tudományban

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

1999 a tudományban és a technikában.

Tartalomjegyzék 1 Aeronautika 2 Biológia 3 Csillagászat és űrkutatás 4 Geológia 5 Számítástechnika 6 Díjak 7 Halálozások

[szerkesztés] Aeronautika

• február 27. - Mialatt Colin Prescot és Andy Elson próbálták körülrepülni a Földet egy hőlégballonnal, megdöntötték azt a csúcsot, miszerint 233 órát és 55 percet töltöttek egyhuzamban a levegőben.
• március 3. - Bertrand Piccard és Brian Jones kísérletet tettek a Föld hőlégballonnal való körülrepülésére. Március 20.-án sikeresen teljesítették céljukat.

[szerkesztés] Biológia

• A Thiomargarita namibiensis baktériumot felfedezik Namíbia partjainál. 0,3 mm-es átmérőjével ez a ma ismert legnagyobb baktérium.

[szerkesztés] Csillagászat és űrkutatás

• február 7. - A Stardust szondát elindítják, melynek feladata, hogy mintát gyűjtsön egy üstökös kómájából, és visszahozza azt a Földre.
• július 20. - A Liberty Bell 7-et kiemelik az Atlanti-óceánból.
• július 23. - felbocsátják a Chandra röntgenműholdat
• július 31. - A NASA Lunar Prospector szondája a Holdba csapódik.
• augusztus 11. - teljes napfogyatkozás Európában. Magyarországon a Szombathely-Siófok-Szeged tengelyen.
• december 10. - felbocsátják az XMM-Newton röntgenműholdat.
• A NASA elveszti két Mars-szondáját, a Mars Climate Orbitert és a Mars Polar Landert.
• A Subaru 8,3 m-es és a Gemini North 8,1 m-es tükrös teleszkóp kezdi meg működését a Mauna Kea Obszervatóriumban Hawaii-on.

[szerkesztés] Geológia

• január 25. - Egy Richter-skála szerinti 6,0-ás erősségű földrengés rázta meg Kolumbia nyugati részét, legalább 1000 ember életét kioltva.
• augusztus 17. - Egy 7,4 magnitúdójú rengés rázta meg Törökországot, megölve több mint 17 000, megsebesítve több mint 44 000 embert.

[szerkesztés] Számítástechnika

• március 26. - A Melissa féreg megtámadja az Internetet.
• Bemutatták az első működő 3 qubites kvantumszámítógépet az IBM Almaden kutatóközpontjában. A Grover-algoritmus első alkalmazása.

[szerkesztés] Díjak

• Nobel-díj
  • Fizikai Nobel-díj: Gerardus 't Hooft (Hollandia) és Martinus J.G. Veltman (Hollandia) „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások).
  • Kémiai Nobel-díj: Ahmed H. Zewail „femtoszekundumos spektroszkópia területén végzett kémiai reakciók átmeneti állapotainak tanulmányozásáért.”
  • Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: Günter Blobel „azoknak a molekulán belüli jelzéseknek a fölfedezéséért, amelyek a fehérjéknek a sejthártyán keresztüli vándorlását és a sejten belüli elhelyezkedését vezérlik”.
• Turing-díj: Fred Brooks
• Wollaston-medál a geológiáért: John Frederick Dewey

[szerkesztés] Halálozások

• február 25. - Glenn T. Seaborg (született 1912), kémiai Nobel-díjas.
• május 26. - Waldo Semon (született 1898), feltaláló.
• november 11. - Vivian Ernest Fuchs (született 1908), geológus és felfedező.