Wiki
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A wiki (illetve WikiWiki, kiejtése [wɪki], [wiki] vagy [viki]) egyik speciális fajtája a hipertext rendszereknek, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Másszóval a wiki egy olyan tartalomkezelő rendszer, amelynek számos különböző implementációja létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
A Wiki (nagy W-betűvel) és a WikiWikiWeb megnevezésen általában az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t értjük, ezért sokan azt javasolják, hogy általában a wikiket kis kezdőbetűvel írjuk. Néhol a wiki helyett a wikiwiki vagy WikiWiki forma is használatos.
A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami „fürgét” vagy „nagyon gyorsat” jelent. A Honolulu Repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Bus-nak, azt szándékozván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek.
A Wiki ezen túl egy elterjedt maori és új-zélandi keresztnév.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzők
Egy WikiWikiWeb lehetővé teszi olyan interneten elérhető dokumentumok létrehozását, melyeket egymással közreműködő emberek tudnak fejleszteni egy egyszerű leíró nyelv segítségével, és ezen lapok egyszerű web-böngészővel megtekinthetőek vagy szerkeszthetőek. Mivel a legtöbb wiki web alapú, ezért a „wiki” szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, kereszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek nevezzük
A „wiki wiki” hawaii nyelven „gyors”-at jelent, és a lapok létrehozásának és javításának gyorsasága, egyszerűsége a wiki technológia egyik legfontosabb jellemzője. Általában a módosításokat nem ellenőrzi senki megjelenésük előtt, és a legtöbb wiki vagy mindenki számára nyitott, vagy pedig egy nagyobb, az adott wikiben regisztrált közösség számára szerkeszthető. A legtöbb esetben még a regisztráció sem szükséges
[szerkesztés] Lapok és szerkesztés
A hagyományos wikikben minden oldalnak két formája van: az egyik, ahogyan a lexikonban megjelenik (általában HTML formában, amit a böngésző jelenít meg), a másik forma pedig amelyben az oldalt szerkeszteni lehet (egyszerűsített nyelven, amelynek szabályai wikiről wikire mások lehetnek).
Ennek oka, hogy a HTML néha igen bonyolult, egymásba ágyazott jelzéseivel és hivatkozásaival nem tenné lehetővé a gyors és egyszerű szerkesztést, és elvonná a figyelmet az oldal valódi tartalmától. Továbbá az is hasznos mellékhatás, hogy a felhasználók nem képesek használni a HTML oldalak által biztosított „potenciálisan veszélyes” lehetőségeket, mint amilyen a JavaScript vagy Cascading Style Sheets, valamint hogy az oldalak egységes megjelenése biztosítható legyen.
| Wiki nyelv (MediaWiki) | HTML | Biztosított megjelenés |
| – ''Doktor''? Ennyi az összes címe? Egy ''tudós''? És a polgári hatóságok fölött áll?
|
– <i>Doktor</i>? Ennyi az összes címe? Egy <i>tudós</i>? És a polgári hatóságok fölött áll?<br> <br> |
– Doktor? Ennyi az összes címe? Egy tudós? És a polgári hatóságok fölött áll?
|
(Idézet Isaac Asimov Alapítvány c. művéből. Fordítás: Baranyi Gyula, 1972)
Egy wiki oldalnak két megjelenése van, a wiki szintakszissal készült oldal, valamint a HTML által biztosított megjelenítés, amelyből a felhasználó böngészője varázsol olvasható oldalakat a képernyőre.
Egyes újabb wiki kiszolgálók lehetővé teszik, hogy a látott képbe beleszerkesszen valaki. Ehhez általában ActiveX kontrollra vagy segédszoftverre van szükség, amely a grafikusan megadott formázási utasítást (pl. "félkövér" vagy "dőlt") lefordítja HTML utasításokra, amelyek így kerülnek végül a szerverre. Ebben az esetben azok a felhasználók, akik nem rendelkeznek a szükséges szoftverrel, az oldalt csak a HTML forráskódban tudják szerkeszteni.
A wiki által támogatott formázási instrukciók a felhasznált wiki-től függően nagy változatosságot mutanak. Egyszerű wiki-k csak a legegyszerűbb formázást teszik lehetővé, míg az összetettebbek támogatják táblázatok, képek, képletek, vagy akár interaktív elemek (mint véleménykutatás vagy játék) felhasználását is. Emiatt jelenleg is folyik egy átfogó wikis jelölési szabvány kidolgozása, Wiki Markup Standard néven.
[szerkesztés] Hivatkozás és lapok készítése
A wikik igazi hiperszöveg médiumok, navigációs rendszerük nem lineáris. Minden tipikus oldalon számos hivatkozás található más oldalakra; a nagyobb wikiben szinte mindig léteznek hierarchikus navigációs oldalak, de használatuk nem kötelező. A hivatkozásokat speciális jelöléssel adhatjuk meg, ez az ún. "hivatkozási mód".
Az eredeti Ward's wikiben más wikilapra hivatkozásokat az úgynevezett TeveKezdőbetűkkel vagy WikiSzóval lehetett készíteni: minden szó, ami nagy kezdőbetűvel kezdődik és legalább még egy nagybetűt tartalmaz az automatikusan hivatkozás lett a szóval megegyező nevű wikilapra. (Azért „teve”, mert a szónak legalább „két púpja van”.) Tehát ha a szövegben a TeveKezdőbetű szó szerepelt, akkor az automatikusan a „TeveKezdőbetű” wikilapra hivatkozott. Mivel normális esetben egy szó közepén nem használunk nagybetűt, ezért ez egy jól, gyorsan, egyértelműen használható hivatkozási módszernek bizonyult.
Azonban a TeveKezdőbetűknek vannak hátrányai:
- vizuálisan nem szép, hiszen egybeírunk szavakat
- bizonyos esetekben szeretnénk a hivatkozásba szóközt, speciális jeleket (pl. kötőjelet) tenni
- bizonyos esetekben valamit TeveKezdőbetűkkel kell írnunk (pl. programozási nyelvekben néhány változót), pedig nem akarjuk, hogy hivatkozás legyen belőle.
Emiatt kialakult egy alternatív hivatkozási forma, melyet már a Wikipédia is használ, ez pedig a dupla szögletes zárójelek közé zárt wikilapnév: [[Teve kezdőbetűk]]. Léteznek olyan wikik, amelyek egyszerű zárójelet, kapcsos zárójelet, aláhúzást vagy más karaktereket használnak a hivatkozásokhoz. A különböző wiki közösségeket azonban az InterWiki hivatkozási formával lehet összekötni.
A Wiki-ben ugyanúgy hozhatsz létre új szócikket, mint ha hivatkozni kívánnál rá: egy tematikusan kapcsolódó oldalon létre kell hoznod egy hivatkozást; amennyiben ilyen szócikk nem létezik az általad alkalmazott Wiki-ben, akkor a program valahogyan jelzi, hogy ez egy törött hivatkozás. Ha azután ezt a hivatkozást követed, megnyílik a szerkesztő ablak, ahol megírhatod az új oldalt. Ez a folyamat azt is biztosítja, hogy ritkán jönnek létre "árva" oldalak, amelyekre egyetlen másik szócikkben sincs utalás, és így a szócikkek egymásra épülése magas szinten tartható.
[szerkesztés] A tartalom kordában tartása
A Wiki lapjainak túlnyomó többségét bárki szerkesztheti; a legtöbb esetben bejelentkezés sem szükséges. A Wiki-k, általános filozófiájukat követve, inkább könnyítik a hibák javítását, mint sem hogy megnehezítsék az elkövetésüket.
Sok ember első gondolata az, amikor meglátja a „szerkesztés” hivatkozást a lapon, hogy valaki hibázott, és véletlenül az egész világ szerkeszteni tudja a lapot. Valójában azonban ez szándékos, és ez a Wiki lényege: mindenkinek gyors és egyszerű lehetőséget ad arra, hogy a lap tartalmát javítsa, fejlessze.
Természetesen nem minden ember elég okos és jólnevelt, és előfordul, hogy a változtatás rosszindulatú. A Wiki rendszerek egyik lényege azonban az ilyen rosszindulatú változtatások egyszerű eltávolítása: általában 1 művelettel megállapítható egy változtatás pontos tartalma, és ugyanígy 1 művelettel visszaállítható a tartalom a módosítás előtti állapotra, ha a módosítás nem bizonyul segítő szándékúnak. Ezt a folyamatot segíti elő a minden Wiki-n megtalálható "Friss változtatások" oldal, ami tulajdonképpen az elmúlt időszakban a Wiki-n tett szerkesztéseket listázza. Vannak Wikik, amelyek lehetővé teszik az "apróbb"-nak ítélt változtatások kihagyását vagy az automata botok által tett módosításokat.
A változás naplóból két további funkció is elérhető a legtöbb Wiki-ben: a "laptörténet", ahol megtalálhatók a lap korábbi változatai és a "változtatás" funkció, amely kiemeli a változtatásokat. A laptörténet funkció lehetővé teszi egy oldal korábbi változatainak mentését és az eredeti tartalom esetleges visszaállítását. A változtatás funkcióban nyomon követhető, hogy a változtatás a cikk előnyére vagy hátrányára szolgált. Bármely szerkesztő láthatja a változást és saját legjobb belátása szerint dönthet az eredeti tartalom esetleges visszaállításáról.
változást naplózó oldal, amely egy szerkesztés során megtett változtatásokat rögzíti.
Amennyiben a "laptörténet" oldalon egy elfogadhatatlan változtatás átcsúszik a közösség ellenőrző funkcióján, egyes wikik további ellenőrzési lehetőséget biztosítanak. A Wikipédia az első wiki, amelyben figyelőlistákat lehet összeállítani, egy belső könyvjelző rendszert, amely csak a felhasználó által érdekesnek tartott oldalak változtatásait rögzíti. A Wikipédia azt is lehetővé teszi, hogy az egy bizonyos méretnél kisebb oldalra (csonk) mutató hivatkozások speciális jelölést kapjanak, így az minden, erre az oldalra mutató hivatkozásnál egyértelművé válik.
A legtöbb wiki szélsőséges esetben lehetővé teszi egy oldal szerkesztése felfüggesztését. Például, a Wikipédián található ilyen oldalakat csak az adminok szerkeszthetik, akik fel is oldhatják ezt a védelmet. Ez az eljárás azonban ellentétes a Wiki alapvető filozófiájával, így kerülendő.
Az egyik legfontosabb lehetőség azonban a közösségi kontroll, ami a rosszindulatú (vagy ellenőrizetlen) módosításokat „gyógyítja”. A rosszindulatú módosítást észrevéve azt bárki javíthatja, és mivel azt feltételezzük, hogy sokkal több értelmes, jóakaratú ember van mint ostoba és rosszindulatú, ezért feltételezzük azt is, hogy még az esetleg észre nem vett nem megfelelő tartalmat is egy idő után valaki javítani fogja (és ezt a tapasztalat, illetve a Wikipédia létezése is alátámasztja).
[szerkesztés] A résztvevők kordában tartása
A legtöbb Wiki elutasítja a kötelező regisztrációt, mégis, szinte minden nagyobb wiki lehetővé teszi a közösség szabályai ellen rendszeresen vétő felhasználók korlátozását. Ennek leggyakoribb formája a felhasználó szerkesztési jogának felfüggesztése. Ez elérhető a szerkesztő IP címének letiltásával. Több Internet-szolgáltó is él azonban azzal a gyakorlattal, hogy minden bejelentkezéshez más-más IP-címet ad meg, így ezt a tiltást viszonylag könnyű kijátszani.
Kisebb wikikben célravezető az a gyakorlat, hogy egy kitartó vandál megjelenése esetén hagyják, hogy annyi oldalon garázdálkodjon, amennyin akar, majd távozása után gyorsan visszaállítják az eredeti oldalakat. Ez a taktika azonban kivitelezhetetlen nagyobb közösségek esetében, ezért gyorsabb és drasztikusabb lépésekre van szükség. A változó IP-címekkel kapcsolatban hatékony lehet az önkioldó eltiltás, amely egy bizonyos cím-tartományra szól és egy meghatározott idő után magát feloldja. Ezzel egy megadott időszakon belül a rendszer lehetetlenné teszi a vandál tevékenységét, és, felfogásunk szerint, ennek elégnek kell lenni az elrettentéshez.
[szerkesztés] Keresés
A legtöbb wiki lehetővé teszi a címek alapján történő keresést, ritkán a teljes szövegben is lehet keresni. A keresési funkció teljessége nagyban attól függ, hogy a wiki használ adatbázist vagy nem; az adatbázishoz való indexelt hozzáférés elengedhetetlen a nagyobb wikik gyors kereséseihez. A Wikipédián a "Menj" gomb használatával kereshetjük ki a megadott kritériumoknak leginkább megfelelő lapokat. Ha egyszerre több wikin akarsz keresni, a MetaWiki keresőt kell használnod.
[szerkesztés] Lásd még
Wikipédia: Szerkesztési ütközés
[szerkesztés] Történelem
Az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t egy informatikus, Ward Cunningham dolgozta ki 1995-ben [1] a célból, hogy informatikusok számára nyilvános szakmai publikációs lehetőséget teremtsen (a faxolást és egyéb kötöttebb lehetőséget helyettesítendő), illetve megkönnyítse és kollektívvá tegye az adatok rögzítését, tárolását, karbantartását és fejlesztését.
A 20. század utolsó éveiben folyamatosan nőtt a wiki technológia elismertsége a magán- és nyilvános ismeretanyag-bázisok fejlesztése területén. Ez a potenciál adta meg a kezdőlökést Jimbo Wales-nek és Larry Sanger-nek, a Nupedia enciklopédiás projekt alapítóinak, hogy a wiki technológia alkalmazásával egy elektronikus enciklopédia alapjait lerakják: a "Wikipédia" 2001. januárban indult be. A program eredetileg a UseMod szoftverrel működött, de később saját nyílt forrású programjára váltott, amit azóta további wikik is alkalmaznak.
Ma az angol Wikipédia közösség messze a legnagyobb wiki a világon, és a másnyelvű változatok is igen jó helyezéseket érnek el a sorrendben. A második legnagyobb wiki azonban a Susning.nu svéd nyelvű tudománytár, amely a UseMod szoftvert alkalmazza. A Wikipédia egyetemes természete fontos szerepet játszott növekedésében, de más wikik nagyon is specializálódhatnak. Egyesek szerint a Wikipédia gyors növekedése a TeveKezdőbetűk elhagyásának köszönhető.
[szerkesztés] Wiki programok
Mivel a wiki alapelve viszonylag egyszerű, többféle megvalósítása létezik, a legegyszerűbb hack változattól, amely csak a legalapvetőbb funkciókat használja, egészen a legbonyolultabb tartalomkezelő rendszerekig. A legtöbb wiki program nyílt forrású szoftver, ellenben az olyan nagy projektek mint a TWiki és a Wikipédia szoftver fejlesztése közösen zajlik.
Nehéz meghatározni, hogy melyek a legnépszerűbb wikik, bár bizonyára vezető helyet kapna a könnyed UseMod wiki, a TWiki, a MoinMoin és a Wikipedia szoftver. Lásd a Wiki szoftvert a wiki mechanizmusok listájának felsorolásáért.
[szerkesztés] Magyar nyelvű kezelőfelülettel
- MediaWiki - A Wikipedia szoftvere.
- MoinMoin - Pythonban írt, érett wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- Zwiki - Zope alapú egyszerű wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- MagyarTiddlyWiki - Egyetlen HTML fájlból álló, JavaScript alapú wiki.
[szerkesztés] Wiki közösségek, oldalak
[szerkesztés] Magyar
- HUPWiki - nyílt forráskódú és/vagy szabad szoftverek
- GO wiki
- hu.Gentoo-Wiki.com - A Gentoo Linux-hoz tartozó Gentoo-wiki.com magyar nyelvű változata
- IndyMedia
- Webni! Webni! - példa wiki felhasználására pusztán Tartalomkezelő rendszerként
- TikiWiki -
- VoIPWiki – magyar VoIP wiki
- Nikon D70 Wiki oldal
- Ubuntu.hu - A Linux distro információs központja
- ECDL.web - Számítástechnikai alapismeretek
- HamWIKI - magyar rádióamatőr wiki
[szerkesztés] Angol
Az angol nyelvű Wikipédia messze a legnagyobb közösség.
- Legnagyobb wikik (angol)
- WorldWideWiki: SwitchWiki - Legteljesebb index (angol)
- CapitanCook
- Grubstreet - London Nyílt Közösség Iránytű [2]
- OpenFacts
- Personal Telco
- This Might Be A Wiki
- WhyClublet
- Wikiquote - idézetgyűjtemény
- Wikitravel - útikalauz
- Wiktionary - szótár
Lásd még: Wikipedia:MediaWikit használó oldalak, PHP Wiki, social software
[szerkesztés] Wiki-szerű rendszerek
- EditMe [3]
- Everything2
- Halfbakery
- Eksi Sozluk (török nyelvű)
- SnipSnap
- Seedwiki [4]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- "Tour bus stop" at MeatballWiki
- WikiWikiWeb (az első wiki)
- Wikinsider
- MeatBall:WikiCommunityList
- MeatBall:BiggestWiki
- wikiwiki.lap.hu
- Wikipedia evolution through time (terms of service)
Aronsson, Lars (2002). Nagy terjedelmű, általános célú Wiki honlap működése: Tapasztalatok a susning.nu honlap működésének első kilenc hónapjáról. Az Electronikus Publikálás 6. Nemzetközi ICCC/IFIP konferenciáján közzétett tanulmány, 2002. november 6 - 8, Karlovy Vary, Cseh Köztársaság. Megtekinthető: [5]
Benkler, Yochai (2002). Coase's penguin, or, Linux and The Nature of the Firm. The Yale Law Jounal. v.112, n.3, pp.369-446.
Cunningham, Ward and Leuf, Bo (2001): The Wiki Way. Quick Collaboration on the Web. Addison-Wesley, ISBN 0-201-71499-X.
Delacroix, Jérôme (2005): Les wikis, espaces de l'intelligence collective M2 Editions, Paris, ISBN 2-9520514-4-5. Web site: http://www.leswikis.com
Jansson, Kurt (2002): "Wikipedia. Die Freie Enzyklopädie." Lecture at the 19th Chaos Communications Congress (19C3), December 27, Berlin. Online description: http://de.wikipedia.org/wiki/Benutzer:Kurt_Jansson/Vortrag_auf_dem_19C3
Möller, Erik (2003). Loud and clear: How Internet media can work. Presentation at Open Cultures conference, June 5 - 6, Vienna. Available at: http://opencultures.t0.or.at/oc/participants/moeller
Möller, Erik (2003). Tanz der Gehirne. Telepolis, May 9-30. Four parts: "Das Wiki-Prinzip", "Alle gegen Brockhaus", "Diderots Traumtagebuch", "Diesen Artikel bearbeiten". Summary and table of contents: http://www.heise.de/newsticker/data/fr-30.05.03-000/
Remy, Melanie (2002). Wikipedia: The Free Encyclopedia. Online Information Review. v.26, n.6, pp.434.
Based on work by