PNG

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Portable Network Graphic (PNG)**
Fájlkiterjesztés:	`.png`
MIME-típus:	`image/png`
Fejlesztő:	W3C
Type code (Mac OS):	`PNGf`
Formátum típusa:	képformátum

PNG (kiejtése: "ping"] (Portable Network Graphics) képek tárolására, veszteségmentes tömörítésére alkalmas fájlformátum. Kiterjesztésként a .png írásmóddal használják.

[szerkesztés] Jellemzése

A PNG egy viszonylag fiatal fájlformátum, a GIF utódjaként emlegetik. Elsősorban a számítógépes hálózatokban lévő képek átvitelére szolgál. Tömörítésre nem az LZW algoritmus használatos (mint a GIF formátumnál), ugyanis kifejlesztésének egyik lényege ennek elkerülése volt, mivel az algoritmus jogi oltalom alatt álló eljárásokat tartalmazott; emiatt a PNG elsődlegesen a deflation nevű algoritmust (az LZ77 egy módosított változatát) használja (a "zlib" programkönyvtár segítségével).

[szerkesztés] Előnyei

A PNG számos előnnyel rendelkezik a GIF-hez képest:

alfa csatornákkal, ami a fokozatosan átlátszó képeket teszi lehetővé,
gamma korrekcióval, ami a képek fényességét (elméletben) függetleníteni tudja a megjelenítéstől (tehát a színek ugyanúgy néznek ki nyomtatásban, és eltérő képességű kijelzőkön),
kétdimenziós fokozatos kijelzés,
támogat indexelt, szürkeskálás (16 bitig) és true color (48 bitig) formátumot,
hasonló, vagy jobb tömörítés.

A PNG a GIF-fel szemben nem támogatja a több képet tartalmazó állományokat (erre az MNG való, a PNG-hez hasonló formátum).

[szerkesztés] Fokozatos megjelenítés

A PNG egyik újdonsága a képek fokozatos megjelenítésének új módja (ennek neve Adam-7), ami lehetővé teszi, hogy lassú átvitel vagy nagy méretű kép esetén már a letöltés elején látni lehessen elnagyoltan (kis felbontásban) a kép tartalmát, ami a letöltés előrehaladtával fokozatosan nyeri el részletgazdagságát.

A GIF kétmenetes megjelenítése a kép egynyolcadának megérkezése után mutat először teljes, elnagyolt képet, és a következő fázist csak a teljes kép megérkezése után kapjuk meg. Az elnagyolt kép esetén a torzítás 8:1-hez, a képből csak "csíkok" látszanak.

A PNG ezzel szemben a kép 1/64-edének megérkeztekor már képes hozzávetőleges képet mutatni, ráadásul a képpontok nem torzítanak többet, mint 2:1, vagyis a durva kép egyenletesen tartalmazza a végleges képet.

Az illusztráció mutatja a képpontok (pixel) megérkezésének sorrendjét: minden olyan pixel, ahova még nem érkezett adat általában a tőle balra és felfelé eső már ismert pixel színét kapja (de lehetséges a fraktál-tömörítéshez hasonlóan átmeneteket generálni az ismert pixelek színei között), így az első fázisban (harmadik kis kép) az egész kép "citromsárga", a negyedikben a bal fele "citrom", a jobb fele "narancs", az ötödikben a negyedek sorban: citrom, narancs, kék és másik kék, és így tovább. (A golyók színei nem a pixelek színét, hanem az "egyszerre (egy fázisban) érkező pixeleket" mutatják.)

[szerkesztés] Előfeldolgozott pixelek

A PNG további újítása az, hogy minden képpont (pixel) elő-feldolgozott. Öt módszer van erre definiálva:

0. típus, (NONE), nincs sehogy módosítva,
1. típus, (SUB), az adott és a megelőző bal oldali képpont közti különbség tárolt,
2. típus, (UP), az adott és az előző felső soron lévő (tehát a jelenlegi felett lévő) képpont közti különbség tárolt,
3. típus, (AVERAGE), az adott képpont és annak jobb és baloldalt lévő szomszédjai közti különbség tárolt,
4. típus, (PAETH), az adott képpont és három szomszédja (bal, felső és bal felső) értékeinek a Paeth-algoritmussal (Alan W. Paeth javaslata) való feldolgozás után kapott érték tárolt.

[szerkesztés] True Color

További fontos tulajdonsága és a GIF-el szemben előnye, hogy true color módban lévő képeket is képes tárolni. Az elért tömörítési arány természetesen nem olyan kedvező, mint a JPG esetében, viszont e képek veszteségmentesek. Továbbá azon kevés képformátumok közé tartozik, amelyek RGBA színskálájú képekre is használható.