Verseghy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) költő és nyelvész

[szerkesztés] Életpályája

Atyját, Verseghy Ferenczet, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette, így a nevelése anyja gondviselésére maradt. Az iskoláit 1766-ban Pesten kezdte, s 1769-től Egerben folytatta, ahol 1771-ben a papnövendékek közé vették fel. 1777-ben azonban kilépett, és egy évet a budai egyetemen töltött, s akkor Jenő néven a pálos szerzetesrendbe lépett. A teológiát Nagyszombatban végezte, ahol fiatal növendéktársait héber és görög nyelvben oktatta, s 1781. április 22-én fölszentelték. A budai egyetemen 1782-től felsőbb mathézist és teológiát hallgatott. 1783-ban bölcseleti doktorrá, 1784-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Volt szerzetében tanulmányi felügyelő, majd Pesten hitszónok volt, akinek beszédeire távolabbról is eljártak. Mikor a rendet 1786-ban eltörölték, tábori káplán lett; a török háború alkalmával a főhadiszálláson megbetegedett, kénytelen volt lemondani hivataláról, s magát negyedfél évig Pesten és Budán orvosoltatni, míg végre felgyógyult.

300 forint nyugdíjából éldegélt s már jelentékeny sikerrel belevegyült az irodalmi mozgalmakba, mikor 1794. december 11-re virradóra a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a kátét terjesztette s a Marseillaise-t lefordította. 1795-ben a hétszemélyes tábla halálra ítélte, ezt azonban 9 évi várfogságra változtatták. Kufsteinben, Grazban és Brünnben töltötte fogsága idejét. 1803. augusztus 28-án kiszabadult és Szapáry János gróf nádori főudvarmester leányának nevelője lett; a gróf kieszközölte neki elvesztett szerzetesi nyugdíjának visszaadását is és 1806 végén beajánlotta József nádorhoz magyar nyelvgyakorló mesternek.

Élete utolsó tizedében az egyetemi nyomda korrektúrákkal és átdolgozásokkal bízta meg, a helytartótanács megbízásából pedig nyelvtani kézikönyveket szerkesztett. Irodalmi polémiáktól, majd betegeskedéstől keserített élte végső éveit elvonultságban töltötte a budai várhegy keleti oldalán fekvő csinos házacskájában, ahol 1822. december 15-én meghalt. A Budakeszi út mellett levő (vízivárosi) temetőben temették el. Sírfeliratul e sorokat szánta magának: "A sors elfojtván zöld rügyét Sírjában kezdi életét" Hamvait 1931-ben, a vízivárosi temető felszámolásakor hozták haza Szolnokra

[szerkesztés] Művei

A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélő költő, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. Fogsága előtt főleg mint költő és elméletíró dolgozott. 1787-ben jelentek meg első versei a Magyar Musában; 1789-től a kassai Magyar Museumnak és a komáromi Mindenes Gyűjteménynek, fogsága után pedig a Hazai és Külföldi Tudósításokba is dolgozott, s fordításain kívül egy eredeti cikke, „Az egyházi énekről” jelent meg ott az I. kötetben. Zeneértő, sőt zeneszerző volt, aki tanítását a német versformák elsőbbségéről nemcsak elméletileg, hanem a dalaira szerzett dallamokkal is támogatta.

[szerkesztés] Munkái

1. Keresztény ájtatosságok. Pest, 1786.

2. Dusch Erkölcsi leveleinek második része. Ford. U. ott, 1786. (Mind a két munka censurai példány. Megvan az egyetemi könyvtárban.)

3. Emlékeztető oszlop... 1. baronissa Vesselényi Máriának... emelt gróf Széki Teleki Ádám. Kolozsvár, 1786. és 1790. (Költemény. Névtelenül).

4. A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz. Hely n., 1790. (Névtelenül).

5. A világnak közönséges története. Írta franczia nyelven abbas Millot. (Ford.) Pest és Buda, 1790–91. Két kötet. (I. A régi nemzetek. II. A görögök).

6. Egy jó szívből jött szatira avagy feddő költemény a magyar literatáróról. Hely n., 1791. (Névtelenül.)

7. Rövid értekezés a musikáról. VI. énekkel. Bécs, 1791.

8. A szerelem gyermeke, egy nézőjáték öt felv. Kotzebue Augustus úr után az originális kiadás szerint. Buda, 1792. (A Budai Magyar Theatrum első füzete. Névtelenül. Először előadatott 1792. jún. 14. Budán.)

9. A le-bilincsezett Prometheus. Aeschilusból. Buda, 1792. (A Budai Magyar Theatrum második része Névtelenül).

10. Patikai Lukátsnak egy meglett és okos szántó-vevő embernek oktatásai a lovaknak, szarvasmarháknak, juhoknak és sertéseknek betegségeiről, azoknak gyógyításáról. U. ott, 1792. (Névtelenül).

11. Mi a poézis? és ki az igaz poéta? Megtoldva Horátziusnak Pizóhoz és ennek fiaihoz írt levelével... és egynéhány költeményes enyelgésekkel. U. ott, 1793. (Névtelenül).

12. Proludium in institutiones linguae hungaricae, ad systema Adelungianum, genium item linguarum orientalium, ac dialectum tibiscanum & transylvanam exactas. Pestini, 1793.

13. A formenterai remete, egy néző és egyszersmind énekes játék 3 felv. Kotzebue Augustus úr után szabadon fordította és némely keményebb kifejezésekre nézve megenyhítette N. N. U. ott, 1793. (Magyar Játék-Szín IV. kötet 2. darabja 81–188. 1. Először adatott 1793. okt. 28.).

14. Rikóti Mátyás, egy nyájas költemény, mellyel e hires magyar versszerzőnek pompás koszoruzása négysoru ritmusokban előadatik. U. ott, 1804. Két rézmetszettel. (Névtelenül).

15. Nagy nevezetű és nagy tekintetű Kolomposi Szarvas Gergely urnak, mostoha ükömrűl kedves uram bátyámnak víg élete és nevetséges vélekedései... U. ott, 1804–1805. Két kötete. (Névtelenül).

16. Eduard Skócziában, avagy egy egy szökevénynek az éjszakája... Nézőjáték 3 felv., melyet franczia nyelven írt Duval, németre fordított szabadon Kotzebue... magyarra V. F. U. ott, 1850.

17. Neu verfasste ungarische Sprachlehre... U. ott, 1805. (Ujabb kiadásai: Buda, 1817. és 1823.).

18. A tiszta magyarság, avagy a csinos magyar beszédre és helyes irásra vezérlő értekezések. Követi ezeket a cadentiák lajstroma, mellynek hasznát a filologusok és a poéták egyaránt vehetik. Pest, 1805.

19. Neve napjára gróf Szapáry János urnak. Musikára tette Haaz János Budán 27. December 1805. Buda. (Költemény).

20. A magyar musának háladatos öröme Herculesnek amaz öntött képzeténn, mellyet fels. urunk Jósef, Magyar országnak nádor-ispánnya a pesti nemzeti könyvtárnak ajándékozott. U. ott, 1806. (Költemény).

21. Háladatos örömdal, mellyet Puchói Marczibány Istvány urnak és kegyelmes hitvesének, Kesseleökeöi Majthényi Mária aszszonynak tiszteletére a budai klastromban énekeltek Szent Erzsébetnek szerzetes leányai, midőn ő Excellentiájoknak fundatiójára az első három magyar szüzet, más kettővel együtt, a szent szerzet ruhájába felöltöztették. Pest, 1806.

22. Tisztelete ő Excellentiájoknak Puchói Marczibány Istvány urnak és kegyelmes hitvessének, Kesseleököi Majthényi Mária aszszonynak, ama két jeles fundátionak alkalmatosságával, mellyeket a betegek számára tettek. Buda, 1806. (Költemény).

23. Magyar Aglája, avagy Kellemetesen mutató nyájaskodások külömbféle versnemekben. U. ott, 1806.

24. A magyar hárfásnak részént Aglájábul vett, részént újonnan szerzett énekei fortepianora. Két szakaszban. Pest, 1807.

25. A hamar és ócsón gyógyító lóorvos... U. ott, 1807. (Ford. német munkákból).

26. Száz esztendőre szólló... Kalendárium 1805–1905-ig... U. ott, év n. (Névtelenül).

27. Gróf Kaczai-falvi László, avvagy a természetes ember. Egy igen mulatságos tanúságokkal bővelkedő történet. A Magyar Aglajának szerzője által. U. ott, 1808. Rézmetszettel. (Névtelenül. Ujra megjelent Kőszeghy-Winkler Elemér rajzaival. Budapest 1911. Ism. Budapesti Szemle 146. k.).

28. Báró Külneki Gilméta kisasszony és Aranypataki György. Egy érzékeny történet a legujabb időkbül. Irta V. F. Buda, 1808. (Névtelenül).

29. A magyaroknak hűsége és nemzeti lelke... Sorz ezredes énekes játéka 2 felv. szabadon fordította. Musikába tette Pacha Gáspár. U. ott, 1809.

30. Hiteles előadása a spanyol történeteknek az Aranjuezi nyughatatlanságoknak fellobbanásátúl fogva a Bajoni Juntanak befejezéseig. Irta Cevallos Pedro. Magyarországban, 1809. (Ford. névtelenül).

31. Kresznerics Ferencz versei, melyek az 1809-iki franczia eseményekre vonatkoznak. Verseghy Ferencz által énekre téve.

32. Halotti tisztelete néh. Nméltgú Marczibányi Istvány urnak, ki 1810-ben Decembernek 21-dik napján végezvénn drága életét, a t. budai apáczáknak templomába temettetett. Buda, 1810.

33. Az emberi nemzetnek Történetei, mellyeket a magyar nemességnek hasznos mulatságára öszveszedett egy emberszerető hazafi. U. ott, 1810–1811. Három kötet. (Névtelenül).

34. Vak Béla a magyarok királlya. A történetirásbúl vontt romános rajzolat. Pest, 1812. Rézmetszettel. (Névtelenül).

35. Exercitationes idiomatis hungarici secundum regulas epitomes concinnatae in usum gymnasiorum regni Hungariae Budae, 1816. (Névtelenül).

36. Oktatás a marhadögnek megelőzésérül és orvoslásárul... U. ott, 1816. Névtelenül.

37. Magyar ortografia, avvagy irástudomány, mellyben a magyar betűknek helyes kimondása és irása taníttatik. Bevezetés gyanánt a magyar nyelvtudományra. A nemzeti oskolák számára. U. ott, 1816., 1817., 1820., 1821. és 1840. Toldy F. átdolgozásában. (Névtelenül).

38. Analytica institutionum linguae hungaricae. Pars I. Etymologia... Pars II., Syntaxis linguae hungaricae. Pars III. Usus aestheticus U. ott, 1816–1817. Három kötet (Névtelenül).

39. Ungarische Rechtschreibung, als Einleitung in die ungarische Sprachlehre. Zum Gebrauch der Nationalschulen U. ott, 1817. (Névtelenül.)

40. Ungarische Sprachlehre zum Gebrauche der ersten Lateinischen und Nationalschulen. U. ott, 1817. (Névtelenül).

41. A filozófiának a talpigazságira épített felelet a nemzeti muzéum nevében a magyar nyelv iránt tett s az 1818. esztendőben, bőjt elő havának 7. napjánn a hazai tudósításokba iktatott kérdésekre, melly értekezés gyanánt is szolgál egyszersmind a nyelvművelésnek mivoltárúl és akadállyairúl. U. ott, 1818.

42. Exercitationes Idiomatis Hungarici. U. ott, 1818. (Névtelenül).

43. Magyar grammatika avagy nyelvtudomány, mellyben a hazai nyelvnek sükeres okokra épített regulái napkeleti nyelvhez illő tanitásrenddel mind és pontosan előterjesztetnek. A magyar nemzeti oskolák számára U. ott, 1818. és 1821.

44. Epitome institutionum grammaticarum linguae hungaricae. U. ott, 1816–20. Öt füzet. (Névtelenül).

45. Dissertatio de versione hungarica Scripturae Sacrae cui specimina correctae atque ad Vulgatam exactae versionis una cum momentis exegetico-philologicis emendationum, in traductione Kaldiana institutendarum, subiunguntur. U. ott, 1822.

46. Universae Phraseologiae Latinae corpus, congestum a P. F. Wagner. Editio tertia novissimis curis emendata et auctu. U. ott, 1822. (Névtelenül).

47. Verseghy Ferencz Maradványai és élete. (Kiadta Sághy Ferencz). U. ott, 1825.

48. Lexicon terminorum technicorum, azaz: Tudományos mesterszókönyv. Próbaképen készítették némelly magyar nyelvszeretők. U. ott, 1826. (Névtelenül).

49. Verseghy Ferencz Költeményei. Kiadta Toldy Ferencz Pest, 1865.

50. Kellemesen mulató nyájaskodások. V. F. verses elbeszéléseiből. Az 1806. első kiadás után Esztergom, 1893. (Mulattató zsebkönyvtár 52.).

51. Válogatott lirai költeményei. Bpest, év n. (1901. Kiadta Madarász Flóris. Magyar Könyvtár 166.).

52. Szemelvények Verseghy nyelvtudományi műveiből. Összeállította Császár Elemér. U. ott, 1904.

53. Verseghy Ferencz Kisebb költeményei. Kiadják Császár Elemér és Madarász Flóris. U. ott, 1910. (Régi M. Könyvtár. Szerk. Heinrich Gusztáv XXIV. kötet. Ism. Kath. Szemle).

V. védekezése Szeitz és Alexovics ellen. (Irodalomtörténeti Közlemények II. 111–114. 1.);

Levelei: Teleki Sándor grófnéhoz Buda, 1791. febr. 7. (Irodalomtörténeti Közlemények 1908.); Verses levele Koppi Károlyhoz Nagyszombat 1793. okt. 28. (Figyelő XXIII. 206. 1.); Buda, 1822. febr. 2. (Rajzolatok 1837. 46. sz.).

Van egy eredeti drámája is: Szétsi Mária cz., melyet 1794. jún. 11. és 1808. decz. 7. előadtak, de nyomtatásban nem jelent meg. Kézirati verses műve Lekvári Örzse vagy erősebb a szerelem még a halálnál is cz., mely 228 páros rímű Zrinyi-sorban sikamlós történetet énekel meg, a M. Tudományos Akadémia kézirattárában van meg. Azonban V. kéziratainak legnagyobb részét a zirczi apátság levéltára őrzi. Álneve: Füredi Vida.