Nicolae Ceauşescu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nicolae Andruţă Ceauşescu, (Scorniceşti, Románia, 1918. január 26. - Târgovişte, Románia, 1989. december 25.), román kommunista vezető 1965-től kivégzéséig.

Született Scorniceşti faluban, az Olténiai Olt megyében, Romániában.

(...)

Tartalomjegyzék 1 Ceauşescu, a politikus 2 Ceauşescu, a "Kárpátok géniusza" 3 Ceauşescu, az építész 4 Ceauşescu, a vádlott

[szerkesztés] Ceauşescu, a politikus

Az illegális Román Kommunista Pártba 1932-ben lépett be, és a következő évben már le is tartóztatták emiatt.

(...)

[szerkesztés] Ceauşescu, a "Kárpátok géniusza"

Magát a „Kárpátok géniuszának” tartotta. Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceauşescuval együtt, a számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták. A román diktátor egyike volt a keleti blokk azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a "jó kommunisták" közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadósságának visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát), másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül egyedül Románia küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpiára.

Mindezek mellett saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte, amit még a sokszor a sztálini mintát is túlszárnyaló személyi kultusz sem tudott minden esetben palástolni. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására.

Személyes kezdeményezése volt a "Megéneklünk Románia" fesztiválok szervezése. Abból a célból, hogy a román népet ismét naggyá tegye, megtiltotta a fogamzásgátlók használatát. Ennek eredményeképp nyomorúságos árvaházak teltek meg a nem kívánt gyermekekkel.

[szerkesztés] Ceauşescu, az építész

Ceauşescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, óriási szabású építkezésekbe kezdett a fővárosban, hogy Bukarestet saját megalomán ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves szocialista-realista stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceausescu egy mesterséges dombon márvány palotát építtetett magának, melyet a párizsi Champ-Elyséesnél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az 1989-es forradalom.

Ceauşescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.

A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére.

[szerkesztés] Ceauşescu, a vádlott

1989-ben Erdélyben kipattant a lázadás szikrája, és néhány nap alatt az egész ország felkelt a kommunista rezsim és személyesen Ceauşescu ellen. A biztonsági emberek ezt megpróbálták megakadályozni, de a románok elfoglalták a televíziót, mert melléjük állt a katonaság is. A korábban mindenható diktátor hatalma órák alatt semmivé foszlott: nemkülönben népszerűtlen feleségével együtt helikopteren kellett menekülnie Bukarestből. December 25-én saját egykori katonái fogságába esett, majd a helyben felállított katonai rögtönítélő (statáriális) bíróság ítélete szerint a román nép ellen elkövetett bűneiért azonnal ki is végezték az épület udvarán.

A diktátor ellen érzett általános gyűlöletet érzékelteti, hogy a kivégzőosztag nem várta meg a tűzparancsot, így az egész tárgyalást rögzítő tévéstáb is lemaradt a kivégzés pillanatáról. A holttesteket álnéven temették el, nehogy megcsonkítsák őket.