Sziámi harcoshal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Sziámi harcoshal Státusz: közönséges faj
|
|||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Betta splendens Regan, 1910 |
|||||||||||||||||||||
|
|
A sziámi harcoshal (Betta splendens) Dél-Ázsiából, a Maláj-félsziget és Thaiföld vízinövényzettel sűrűn benőtt álló- és lassú folyású vizeiből származik, de a halviadalok népszerűsége miatt sokfelé elterjedt még Délkelet-Ázsiában. Így manapság már Szingapúrban, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban is sűrűn előfordul. Az egyik legkedveltebb édesvízi akváriumi hal. Amikor egy gyönyörű hím agresszív magamutogatása során kifeszíti fátyolos úszóit, akkor azok tökéletes kört alkotnak. A nőstényeknek mindig jóval rövidebbek az úszói. Így könnyen meg lehet különböztetni a halak nemét is.
Színeik és úszóik alakulása nagyon különböző, mivel a legtöbb akváriumi példányt évek óta szelektív módon tenyésztik fogságban. A hímek harciasak, ezért csak egyet szabad a medencében tartani. A hímek körülbelül 8 centiméterre, míg a nőstények 5-6 centiméteresre nőnek meg.
Karcsú teste 7 cm-re nő meg átlagosan, és kis akváriumban is jól érzi magár. A hímek páratlan úszói (hát-, farok alatti és farkúszói) nagyobb felületűek, sugaraik hosszabbak a nőstényekénél, vitorlaszerűen megnagyobbodtak. A nőstény úszói rövidebbek, színezetük kevésbé élénk. Az ívási időszakon kívül testükön többnyire sötét, hosszanti sávok láthatók. A nőstények szebbnél-szebb színváltozatait tenyésztették ki, a rózsaszíntől a piroson és a gesztenyebarnán át egészen a kékig.
[szerkesztés] Akváriumban tartás
Nagyobb akváriumban (20-40 literes), mutatós csak igazán a Betta család, melynek víze közepesen kemény (7 pH körüli) és 24-27 fokos legyen. Tápláléka inkább élő eleségből (tubifex, szúnyoglárva), mintsem száraztápból álljon össze.
A betták, akárcsak a gurámik, a labirinthalak alrendjébe tartoznak, mely család különlegessége a labirintkopoltyú, amely szerv képessé teszi őket arra, hogy a víz felszínére úszva lélegezzenek. Ez a magyarázata annak, hogy gyakran láthatjuk őket kisebb, lélegeztető és szűrőmentes akváriumokban. Ilyen esetekben azonban a heti egyszeri vízcsere elengedhetetlen!
Általában békés természetű, kivéve a szaporítási időszakot, amikor el kell különíteni. Nagyon könnyen szaporítható, ha íváskor aránylag sekély (20 cm mély), savas vízben tartjuk.
Based on work by