Sügéralakúak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sügéralakúak | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
számos, lásd a szöveget
|
A sügéralakúak (Perciformes) a sugarasúszójú csontoshalak közé tartoznak. Lásd: Halak.
A ma élő csontoshalak között a sügéralakúak rendje a legnagyobb fajszámú és morfológiai (alaktani) szempontból legnagyobb változatosságot mutató csoport: a halak kb. 40%-a tartozik közéjük, ez a gerincesek legnagyobb rendje, több mint 7000 faj alkotja.
Számos levezetettnek (apomorf) tekintett anatómiai sajátosságuk van. A fajok többsége tengeri. A rend ősi formái a karbon időszak óta ismeretesek. Testüket zömmel ktenoid (fésűs) pikkelyek borítják, úszóhólyagjuk zárt. Hátúszójukon tüskés úszósugarak sora áll, ilyen tüskés sugarak figyelhetők meg a farokalatti úszó elején is.
Rendszertani besorolásuk vitatott. A hagyományos meghatározás szerinti sügéralakúak rendje (Perciformes) csaknem biztosan parafiletikus. Monofiletikus (közös leszármazási) alapon a következő rendeket is a sügéralakúakhoz lehetne sorolni: Scorpaeniformes, Tetraodontiformes és Pleuronectiformes. A jelenlegi alrendek közül is számos parafiletikus lehet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családok
[szerkesztés] Sügérfélék
A sügérfélék (Percidae) családjába édes- és tengervízi halak is tartoznak. Gyakran díszes külsejűek, ízletes húsú ragadozók. A csapó sügér (Perca fluviatilis) Európában (Magyarországon is), Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában fordul elő. A fogassüllő az egyik legkedveltebb magyarországi hal, Északkelet- és Közép-Európában honos. A tengeri süllő (Labrax lupus) a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban él.
[szerkesztés] Lövőhalfélék
A lövőhalfélék jellemző képviselője a lövőhal (Toxotes jaculator) Kelet-Indiában fordul elő, szájából kilőtt vízsugárral zsákmányol rovarokat.
[szerkesztés] Egyéb családok
A tüskésmakrélafélék (Carangidae) családba tartozik az Atlanti-óceánban elterjedt kalauzhal (Naucrates ductor), tengeri járművek gyakori kísérője. A kardhalfélék (Xiphiidae) családjából a kardhal (Xiphias gladius) a trópusi, szubtrópusi tengerek ragadozó hala.
[szerkesztés] A családok csoportosítása alrend/öregcsalád szerint
- Alrend: Percoidei
- Öregcsalád: Percoidea
- Acropomatidae
- Ambassidae
- Apogonidae
- Arripidae
- Banjosidae
- Bathyclupeidae
- Bramidae
- Callanthiidae
- Tüskésmakrélafélék (Carangidae)
- Caristiidae
- Centracanthidae
- Centrarchidae
- Centropomidae
- Chaetodontidae
- Coryphaenidae
- Dichistiidae
- Dinolestidae
- Dinopercidae
- Drepaneidae
- Echeneidae
- Emmelichthyidae
- Enoplosidae
- Epigonidae
- Gerreidae
- Glaucosomatidae
- Grammatidae
- Haemulidae
- Inermiidae
- Kuhliidae
- Kyphosidae
- Lactariidae
- Leiognathidae
- Leptobramidae
- Lethrinidae
- Lobotidae
- Lutjanidae
- Malacanthidae
- Menidae
- Monodactylidae
- Moronidae
- Mullidae
- Nandidae
- Nematistiidae
- Nemipteridae
- Notograptidae
- Opistognathidae
- Oplegnathidae
- Ostracoberycidae
- Pempheridae
- Pentacerotidae
- Percichthyidae
- Sügérfélék (Percidae)
- Plesiopidae
- Polynemidae
- Polyprionidae
- Pomacanthidae
- Pomatomidae
- Priacanthidae
- Pseudochromidae
- Rachycentridae
- Sciaenidae
- Serranidae
- Sillaginidae
- Sparidae
- Terapontidae
- Lövőhalfélék (Toxotidae)
- Öregcsalád: Cirrhitoidea
- Aplodactylidae
- Cheilodactylidae
- Chironemidae
- Cirrhitidae
- Latridae
- Öregcsalád: Cepoloidea
- Cepolidae
- Öregcsalád: Percoidea
- Alrend: Elassomatoidei
- Elassomatidae
- Alrend: Labroidei
- Cichlidae
- Embiotocidae
- Labridae
- Odacidae
- Pomacentridae
- Scaridae
- Alrend: Zoarcoidei
- Anarhichadidae
- Bathymasteridae
- Cryptacanthodidae
- Pholidae
- Ptilichthyidae
- Scytalinidae
- Stichaeidae
- Zaproridae
- Zoarcidae
- Alrend: Notothenioidei
- Bathydraconidae
- Bovichthyidae
- Channichthyidae
- Harpagiferidae
- Nototheniidae
- Alrend: Trachinoidei
- Ammodytidae
- Champsodontidae
- Cheimarrhichthyidae
- Chiasmodontidae
- Creediidae
- Leptoscopidae
- Percophidae
- Pholidichthyidae
- Pinguipedidae
- Trachinidae
- Trichodontidae
- Trichonotidae
- Uranoscopidae
- Alrend: Blennioidei
- Blenniidae
- Chaenopsidae
- Clinidae
- Dactyloscopidae
- Labrisomidae
- Tripterygiidae
- Alrend: Icosteoidei
- Icosteidae
- Alrend: Gobiesocoidei
- Gobiesocidae
- Alrend: Callionymoidei
- Callionymidae
- Draconettidae
- Alrend: Gobioidei
- Eleotridae
- Gobiidae
- Kraemeriidae
- Microdesmidae
- Odontobutidae
- Rhyacichthyidae
- Schindleriidae
- Xenisthmidae
- Alrend: Kurtoidei
- Kurtidae
- Alrend: Acanthuroidei
- Acanthuridae
- Ephippidae
- Luvaridae
- Scatophagidae
- Siganidae
- Zanclidae
- Alrend: Scombrolabracoidei
- Scombrolabracidae
- Alrend: Scombroidei
- Sphyraenidae
- Gempylidae
- Trichiuridae
- Scombridae
- Kardhalfélék (Xiphiidae)
- Alrend: Stromateoidei
- Amarsipidae
- Ariommatidae
- Centrolophidae
- Nomeidae
- Tetragonuridae
- Stromateidae
- Alrend: Anabantoidei
- Anabantidae
- Belontiidae
- Helostomatidae
- Luciocephalidae
- Osphronemidae
- Alrend: Channoidei
- Channidae
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- J. S. Nelson, Fishes of the World (3rd ed.)