Perm

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk Perm orosz városról szól, Perm egyéb jelentéseit lásd: Perm (egyértelműsítő lap)

Perm / Пермь

Perm látképe 1910-ben

címere

Becenév: "1940-1957 Molotov (Молотов)"

Elhelyezkedése

Koordinátái: é. sz. 58°00′0’’ k. h. 56°10′0’’

Kormányzat

Ország
Államrész

Oroszország
Permi kerület

Alapítás éve
Várossá vált

1723
1781

Polgármester

Subin Igor Nyikolájevics

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

799,68 km²

-szárazföld

330,87 km²

-víz

60,42 km²

Népesség

Város (2005)

989 500 fő

Időzóna
Nyáron (DST)

YEKT (UTC+5)
YEKST (UTC+6)

Weboldal: http://www.gorodperm.ru/

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén a Permi kerület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Gazdasági élet, közlekedés
- 3.1 Gazdaság
- 3.2 Közlekedés
4 Oktatás, Kultura
- 4.1 Oktatás
5 Érdekesség
6 Perm testvérvárosai

[szerkesztés] Fekvése

A város a Transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyójának a Kámának mentén fekszik. A város folyó mentén, annak mindkét partján, mint egy 70 km hosszan terül el.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 58°00′ k. h. 56°19′.

[szerkesztés] Története

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasítja Vaszilij Nyikitics Tatiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Uralba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatiscsev a Káma folyó mentén a Jegosihi folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét figyelemben véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a Káma folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítást.

1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében emelte városi rangra. A város ekkor kapta a Perm elnevezést. Egyben a Permi kormányzóság székhelyévé is vált.

1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Ezzel a város ipari jelentősége elveszett és fokozott hanyatlásnak indult. A 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874-1878 között megépül Perm –Jekatyerinburg között az Urali vasútvonal, majd 1989-ben eléri Permet a Transzszibériai vasútvonal. Megteremtve a vasúti összeköttetés Perm és Európa között.

A Transzszibéria vasútvonal újra indítja az ipar fejlődését. Perm az Ural fontos nehézipari központjává válik.

1940-ben felveszi a város Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően 1957-ben visszakapja történelmi elnevezését.

[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Oktatás, Kultura

[szerkesztés] Oktatás

A Permi Állami Egyetemet [1] Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye.

A Permi Állami Egyetem klasszikus tudomány egyetem, 12 fakultással.

[szerkesztés] Érdekesség

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti kort. Ezt Perm városáról nevezte el.