Modor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 22 km-re északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Modor személynévből ered, ez pedig a madár főnévből származik.

[szerkesztés] Története

A bortermesztéséről híres város a 12. században már állott. A települést 1158-ban említik először, 1241-ben a tatárok elpusztították. 1287-ben a pozsonyi Henrik ispáné, majd királynéi birtok. 1361-ben Nagy Lajostól városi kiváltságokat kapott, 1569-ben lett szabad királyi város. 1605-ben Bocskai hadai foglalták el. Erődítményei 1610 és 1646 között épültek. 1663-ban a török dúlta fel, 1705-ben és 1729-ben tűzvész pusztította. Híres szőlőtermő vidék, itt teremnek Szlovákia leghíresebb borai. Erődítéseit a 19. század végén bontották le, egy kapu és egy bástya maradt belőle, de régi templomai és polgárházai ma is állnak. 1910-ben 5009 lakosából 4124 szlovák és 347 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

• A temetőben levő Keresztelő Szent János templom a 14. századból származik, a 16. és a 17. században bővítették.
• A város főterén áll a Szent István király tiszteletére épített klasszicizáló reneszánsz római katolikus plébániatemplom.
• A városháza melletti várostorony 1634-ből való.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1750. május 3-án Hajnóczy József Szerém vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
• Itt halt meg 1856-ban vadász szerencsétlenség következtében a 19. század kiemelkedő szlovák politikusa Ľudovít Štúr.