Magellan űrszonda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A NASA Magellán űrszondája több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról. A bolygó felszínének 98%-át térképezte fel radar segítségével és 95%-ról készített gravitációs térképet.

A Magellan űrszonda

Tartalomjegyzék

1 Küldetés
2 Külső hivatkozások
- 2.1 Magyar oldalak
- 2.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Küldetés

A Magellán 1989. májusában indult a Kennedy Űrközpontból az Atlantis űrrepülőgéppel (STS-30). 1990. augusztusában állt Vénusz körüli pályára. A küldetés 4 éve alatt több mint 15000-szer kerülte meg a Vénuszt. 1994. szeptember folyamán, a Szélmalom kísérletben a szonda a felső légkör sűrűségét mérte.

A tudományos küldetés fázisai: (zárójelben a kezdés dátuma)

1. ciklus (1990. szeptember 15.): radartérképezés;
2. ciklus (1991. május 15.): radartérképezés;
3. ciklus (1992. január 15.): radartérképezés;
4. cilkus (1992. szeptember 14.): gravitációs adatok gyűjtése;
Levegőfékezés körpályára (1993. május 24.);
5. ciklus (1993. augusztus 3.): gravitációs adatok gyűjtése;
Szélmalom kísérlet (1994. augusztus 30.);

A küldetés lejárta után, 1994. október 11-én földi utasításra csökkenteni kezdte pályamagasságát, belemerülve a Vénusz légkörébe. Október 12-én szakadt meg a kapcsolat a szondával. Másnap a sűrű légkörben elégett.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

A Magellán űrszonda

[szerkesztés] Külföldi oldalak

edit Vénuszkutató űrszondák
Elrepülő szondák Mariner-2 \| Mariner-5 \| Mariner-10 \| Galileo
Keringő szondák Pioneer Venus-1 \| Venyera-15 \| Venyera-16 \| Magellan \| Venus Express
Légköri és leszálló szondák Venyera-4 \| Venyera-5 \| Venyera-6 \| Venyera-7 \| Venyera-8 \| Venyera-9 \| Venyera-10 \| Venyera-11 \| Venyera-12 \| Venyera-13 \| Venyera-14 \| Pioneer Venus-2 \| VEGA-1 \| VEGA-2
Jövedő marsszondák Venyera-D