Müller-Thurgau

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A rizlingszilváni (elterjedt nemzetközi nevén Müller-Thurgau) svájci eredetű nagyon elterjedt hibrid borszőlőfajta.

Hermann Müller-Thurgau borász nemesítette, talán rajnai rizling és zöldszilváni keresztezésével a 19. század végén, bár sokan azt gondolják, hogy két rizlingfajta hibridje. DNS-vizsgálatok sezrint azonban mindkét nézet téves és a hibrid szőlői a rizling, illetve a Chasselas volt, nem a zöldszilváni.

Hasonnevei: Riesling-Sylvaner, Rivaner, Rizvanac, Müller-Thurgau, Müller Thurgau blanc, Müller Thurgau bijeli. Németországban gyakran a címkéjén nem is említik a szőlőfajtát, mert népszerűsége az utóbbi évtizedekben megkopott.

A rizlingszilváni név nem felel meg az Európai Unió előírásainak, de 2008. december 31-ig még használhatják a magyar termelők. Azután a Müller-Thurgau névre kell áttérniük [1].

[szerkesztés] Leírása

Tőkéje erősen növekvő, kevés félmerev vesszője van. Fürtje közepes, hengeres, vagy kicsist vállas és közepesen tömött. Bogyói közepesek, megnyúltan gömbölyűek, sárgásfehér színűek, lédúsak és édesek. Bora közepes cukortartalmú, kis savtartalmú, de cukormentes extrakt- és illat-, zamatanyagtartama magas. Jó termőképességű, sokfürtű szőlő.

Szeptember elejétől már lehet enni, szüretelni csak szeptember közepétől szokták, ekkor 18-20 cukorfokos levet ad. Általában csak reduktív technológiával lehet belőle borokat készíteni, amelyek gyorsan fejlődőek és könnyűk, de ízanyaguk viszonylag csekély és gyorsan öregednek.

Németországban talán a legnagyobb telepítésű szőlő - főleg Baden, Rheinhessen és Rheinpfalz régiókban, de többnyire asztali bort készítenek belőle. Németország után a világ második legnagyobb rizlingszilváni termelője Magyarország (mintegy 8000 hektár). Termesztik Ausztriában (kb. 5300 hektár), Szlovákiában (kb. 5300 hektár), Svájcban, Angliában, Franciaországban, Szlovéniában, Moldovában, Új-Zélandon és Olaszország északi hegyvidéki régióiban is.

Híres rizlingszilváni borokat a német Mosel régióban és az olasz Alto-Adigében termelnek, olyan ültetvényeken, amelyeknek hozamát ritkítással visszafogják és így a szőlőben több ízanyag halmozódik fel. Magas minőségű rizlingszilvánit csak olyan helyen lehet készíteni, amely egyébként magas(abb) minőségű rizling bort adott volna.

[szerkesztés] Nagy népszerűsége

A rizlingszilváni fontos alkotója az olcsó német liebfraumilch tömegboroknak is. Jórészt az ilyen olcsó, alacsony minőségű, középédes borok hatalmas népszerűsége Németországban az 1970-es években magyarázza, miért terjedt el ennyire a rizlingszilváni, annak ellenére, hogy a nemesítő szándéka a két keresztezett fajta előnyös tulajdonságainak egyesítésére kudarcot vallott. Sok esetben állítólag azért telepítették bortermelésre kevéssé alkalmas lapos területekre az ültetvényeit, mert több pénzt hozott a cukorrépánál.

Ezt a nagy népszerűséget jelentősen megnyirbálta, amikor 1979 kemény telén (január elsején sok helyen -20 C alá esett a hőmérséklet) a német rizlingszilváni ültetvények jelentős része elpusztult, miközben az ellenállóbb rizling szőlők megmaradtak. Ma már a rizlingszilávni kevésbé népszerű, gyakran lefelejtik a címkéről. A Blue Nun liebfraumilch bor már 30 százalékban rizlinget is tartalmaz és csak a többi része rizlingszilváni.

Az Új-Zélandon Riesling-Sylvanernek nevezett borok magasabb sav- és íztartalmúak a német boroknál.

[szerkesztés] Irodalom

• Oz Clarke & Margaret Rand: Clarkes grosses Lexikon der Rebsorten, München 2001
• Helmut Becker: 100 Jahre Rebsorte Müller-Thurgau, Der Deutsche Weinbau 12/1982