Lukács László (politikus)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lukács László (Zalatna (Alsó-Fehér vármegye), 1850. november 24. – Budapest, 1932. február 23.) jogász, bányatulajdonos, politikus

[szerkesztés] Szakmai életrajza

1887-1891 – pénzügyminisztériumi tisztviselő

1893. január 21. és 1895. január 15. között pénzügyminisztériumi államtitkár

1895. január 15. és 1905. június 18. között pénzügyminiszter

1903-ban mint miniszteri tanácsos homo regius

1909. december 23-án kijelölik miniszterelnöknek, azonban január elejéig folytatott kormányalakítási kísérlete nem járt eredménnyel, így 1910. január 17-én Khuen-Héderváry Károly alakíthatta meg második kormányát.

1910. január 17. és 1912. április 22. között pénzügyminiszter

1911. május 5. és 1911. október 18. között egyúttal kereskedelemügyi miniszter is

1912. április 22. és 1913. június 10. között miniszterelnök, belügyminiszter és a király személye körüli miniszter. Rövid ideig tartó miniszterelnöksége idején zaklatott légkör uralkodott: ekkor történt Tisza István elnöklete alatt a képviselőházi obstrukció kíméletlen elfojtása, a véderőtörvény erőszakos megszavazása és a "vérvörös csütörtök".

Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő Lukács Lászlót "Európa legnagyobb panamistájának" nevezte, mivel pénzügyminisztersége idején állami üzletek után mintegy 4 millió koronát vett fel a Magyar Banktól, amit az 1910. évi képviselőválasztások költségeinek fedezésére befizetett a Nemzeti Munkapárt kasszájába. Mivel a Désy ellen indított rágalmazási pert elvesztette, kormányával együtt lemondott.

1910-1918 – a Tisza István által alapított Nemzeti Munkapárt pártvezére