Beőthy László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Beőthy László (Komárom, 1826. május 1. - Pest, 1857. május 20.) író

[szerkesztés] Élete

Beőthy Zsigmond és Beőthy Károly öccse volt. A középiskola latin osztályait szülővárosában a református kollégiumban végezvén, Pozsonyba adták őt szülei a német nyelv tanulása végett, hol a katolikus gymnasiumban kezdte az iskolai évfolyamot, de csakhamar az evangélikus lyceumba ment át. Ezután két évig Pápán folytatta tanulását, majd a kecskeméti református főiskolában végezte jogi tanulmányainak utolsó évét. 1847-ben Komáromba tért vissza, hol Asztalos István ügyvédnél jogi gyakorlatra lépett. 1848-ban a megye őt küldte másodmagával Erdélybe, hogy a két ország egyesülése tárgyában működjék. Küldetésének végeztével hazatért és a komáromi önkéntesekkel részt vett a schwechati csatában; ezután honvéddé lett és mint hadbiró főhadnagy kapitulált Komáromban. A szabadságharc után egy ideig szinészkedett, de már 1850. év nyarán bucsút vett Szombathelytt társaitól; Komáromba vonta meg magát szüleinél és azon év végén Pestre tette át lakását, hol kizárólag az irodalomnak élt. Évenként többször is ellátogatott Komáromba, hol édesanyjánál, kit igen szeretett, a világgal meghasonlott kedélye megnyugodott.

[szerkesztés] Munkái

1. Hajnalka. Szorgalmas növendék lánykák számára. Kecskemét. 1846.

2. Natalie. Angol regény Cavanagh grófnőtől. Pest, 1852. ford. (Sükei Károlylyal. Európa. Külföldi regénytár 1–2.)

3. Puncs. Komárom, 1853–1855. Három kötet. (1. kötet. 2. kiadás. U. ott, 1853. Ism. P. Napló 1854. 16. sz.)

4. Nesze semmi, fogd meg jól. Pest, 1854. (Ism. P. Napló 55. sz.)

5. Beszélyek. U. ott, 1855.

6. Laczi konyha. U. ott, 1855. (Többek közreműködésével.)

7. Ördög naplója. Humorisztikus naptár 1856-ra. U. ott, 1856.

8. 101 Cholera-csepp!! U. ott, 1856. (2. bőv. reményfeletti kiadás. U. ott, 1856.)

9. Beőthy László mint pesti arszlán, vagyis: Díszes társalkodó. U. ott, 1856.

10. A ki vesz, annak lesz! Humorisztikus naptár 1857-re. U. ott, 1857.

11. Comédia és tragoedia. Novella. U. ott, 1857. (Hazai Beszély- és Regénytár 2.)

12. A puszták fia. Regény. U. ott, 1857.

13. Novellák. U. ott, 1857. Két kötet. (Hazai Beszély- és Regénytár 7. 8.)

14. «A kék macskához.» Goldbach és com. fűszerkereskedése. U. ott, 1858. Két kötet. (Regény. Ism. Bud. Hirlap 186. sz., 2. kiadás, Összes művei I. kötet. Nemzeti könyvtár XXIV. Bpest, 1883.)

15. Válogatott művei. U. ott, 1859. Három kötet. (Kiadta bátyja Beőthy Zsigmond, a szerző életrajzával és arczképével. Ism. Hölgyfutár 71. sz.)

Szerkesztette a Romemlékek cz. albumot (Pest, 1851. Ism. P. Napló 519. sz.)

Özvegy és proletár cz. vígj. 1 felv. Először előadták a pesti nemzeti szinházban 1856. júl. 28. és a budai szinpadon 1864. szept. 2. (Ism. Kakas Márton Vasárn. Ujság 1856. 31. sz. Salamon Ferencz a Bud. Hirlapban 179. sz. M. Sajtó 178. sz. P. Napló 366. sz. és Greguss Á., Tanulmányai II. 99. l.)

1855. aug. Bohócz cz. folyóiratot akart megindítani, de ez tervben maradt.

Három leány, három csók cz. beszélyét a bécsi Szvetovid tót lap közölte fordításban. Zoltán öcsém könyve cz. alatt egy igen mulattató gyermek-könyvet fejezett be 1854-ben. (Elveszett.)

Még a 40-es években jelentek meg tőle a szépirodalmi lapokban apróbb dolgozatok, fordítások és humoros rajzok, de többnyire névtelenűl vagy álnév alatt; igy: Katalin estélye, humoreszk (melyet a szerkesztő megdicsért), Karolina, ered. beszély és Egy bál, humoreszk, mind a három Laczi aláirással a Pesti Divatlapban (1845–47.); neve alatt irt a Honderűbe (1846–47.), Életképekbe (1848. II. 5. sz.) és a Pesti Divatlapba (1848. 7. 28. sz. Bőti László aláirással). Miss Fanny cz. novellája, mely a Hölgyfutárban jelent meg 1849. végén, figyelmet keltett és ettől fogva rendes munkatársa volt e lapnak haláláig. Még a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg humorisztikus novellái és humoreszkjei: P. Napló (1852. 620. sz.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Müller Gyula Nagy Naptára (1854–57.), Családi Lapok (1853.), Délibáb (1855.), Nővilág (1857.) és Müller Gyula Nagy Naptára (1854–55.); a Győri Közlöny (1858. 1. sz.) közölte Obsitos cz. hátrahagyott humoreszkjét; Menyasszony cz. hátrahagyott regénye az Ország-Világban (1881.) jelent meg, melyhez unokaöcscse Beőthy Zsolt irt előszót.

Arczképe Barabás által kőre rajzolva megjelent 1855-ben a Hölgyfutár Arczkép-Albumában; Rohn által kőre nyomt. 1857-ben (Hölgyfutár mellékl.): Haske és társa által 1859-ben Pesten rézbe metszve, Válogatott művei előtt és a Divatcsarnok mellett 1861-ben.