Lima
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A királyok városa | |
Városalapítás | 1535. január 18. |
Közigazgatás | 43 kerület |
Polgármester | Luis Castañeda Lossio |
Terület | 2,664.67 km² |
Népesség - Elővárosokkal együtt - Népsűrűség |
8 380 300 fő (2004 becslés) 3 019 fő/km² |
Időzóna | UTC/GMT-5 |
Koordináták | |
Hivatalos honlap: www.munlima.gob.pe |
Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több, mint 8 millió fő. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Csendes-óceán partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A mai város helyén i. sz. 200 - 700 között a Lima-kultúra létezett.
Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat.
A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.
[szerkesztés] Népesség
|
|
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatás
- San Marcos Egyetem
Dél-Amerika egyik legelső egyeteme. 1551-ben alapították.
[szerkesztés] Látnivalók
- Főtér - Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas)
- Katedrális, a limai székesegyház - Catedral
1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújításra került. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizzaro hamvait.
- Kormányzói (Elnöki) Palota - Palacio de Gobierno
1920-ban épült.
- Városháza - Municipalidad
1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is.
- San Francisco kolostor - Convento de San Francisco
Vallási témájú festményeket és többezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat.
- Santo Domingo domonkos templom és kolostor
1540 - 1599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Santa Rosa, Peru egyetlen női szentje, illetve San Martín de Porres, az Amerikák első fekete szentje.
- Iglesia de Las Nazarenes templom
Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra.
- Plaza San Martín
Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt.
- Feria Artesanal művészpiac
Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon.
- Barrio Chinó - kínai városrész
- Parque del Amor - Szerelmesek parkja
1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban.
- Állatkert
A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be.
[szerkesztés] Múzeumok
- Museo de la Nación - Nemzeti Múzeum
Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését.
- Museo Rafael Lareo Herrera
Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény ca. 55 000 agyagedénnyel és cseréppel.
- Museo Amano
Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel.
Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem elõtti idõszak kincseirõl híres.
[szerkesztés] Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-28736
[szerkesztés] Külső hivatkozások