Inkák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az inka név eredetileg a kecsuák egyik törzsének az uralkodóját jelölte, ma már azonban az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját ezzel a névvel jelölik.

Tartalomjegyzék 1 Az Inka Birodalom 2 Inka világkép 3 Inka törvénykezés 4 Inka technika 5 Csomóírás 6 Építészet 7 Aranyművesség 8 Szövés 9 Földművelés

[szerkesztés] Az Inka Birodalom

Fő szócikk: Inka Birodalom

A 12. században egy őslakos dél-amerikai indián törzs útnak indult a perui hegyek közül, hogy a termékeny Cuzco völgyben új otthonra leljen. A főváros, Cuzco fölemelkedése a 13. században kezdődött. 1438-ban a második inka, Pacsakutek Cuzcóból indított hódító háborút. Északon a mai Kolumbiáig, délen Közép-Chiléig jutott. Utóda Tupak Amaru folytatta a hódító háborúkat. A 15. század végére már 1 millió 140 ezer négyzetkilométer kiterjedésű birodalmat mondhattak magukénak, amelyben 10 millió ember élt. Eredményeiket erős hadseregeiknek és jól szervezett közigazgatásuknak köszönhették.

Mérnökeik kövezett utakat építettek, s ezek az egész országot behálózták. Kb. 16 ezer kilométernyi utat építettek. A birodalom élén az istenként tisztelt Sapa Inka (Nap fia), a legfőbb uralkodó állt, ő volt a Napisten képviselője a Földön.

Amikor 1525-ben az uralkodó, Huayna Capac meghalt, polgárháború tört ki két trónkövetelő között. Az 1532-ben partra szálló spanyolok egy már szétesőfélben lévő birodalmat találtak, így kevesen is győzni tudtak. Vezérük, Francisco Pizarro elfogatta Atahualpa inka uralkodót, aranykincseit ígérgetések fejében kicsikarta, végül kivégeztette. 1533-ra az egész Inka Birodalom spanyol uralom alá került.

[szerkesztés] Inka világkép

Az inkák nézete szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése. E szerint szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása.

Hitük szerint a világegyetemet Wiracocha teremtette, minden az ő irányítása alatt állt.

[szerkesztés] Inka törvénykezés

A föld közös tulajdonban volt. A legnagyobb bűnnek a hazugság, a lopás és a lustálkodás számított; ezeket halállal súlytották - az út mellé láncolták a törvényszegőket, az arrajáróknak joga volt megkövezni őket, majd a holttestüket a szemétdombra vetették.

[szerkesztés] Inka technika

A kereket ugyan nem ismerték, de kőutakat építettek. Nem használtak kötőanyagot a házak falának építéséhez, a szabálytalan alakú köveket egymáshoz csiszolva rakták fel. Nagy gondot fordítottak az ily módon elkészült épületek felső szegleteinek domborművekkel való díszítésére. Ismerték az aranyat, de nem használtak fémeszközöket.

[szerkesztés] Csomóírás

Az inkák nem tudtak írni és olvasni. Életükről különböző pontokon megcsomózott zsinórokkal, a quipukkal (ejtsd: kipu) készítettek feljegyzéseket. Így fontos adatokat tárolhattak a jelentős eseményekről, törvényekről, népességükről, aranytartalékaikról stb. A színek, a csomók száma (a tízes számrendszert használták) és a zsinór hossza fejezte ki a csomóírás tartalmát. A quipukat futárok útján továbbították.

[szerkesztés] Építészet

Építészetükre nem jellemző a piramis, de Nap-templomaikat és más reprezentatív építményeiket hatalmas, faragott kövekből rakták fel, a tagolatlan falfelületre csak a kőosztás vitt némi változatosságot. Annál inkább díszítették a belső tereket: arany- és ezüsttárgyakkal, valamint színes szőnyegekkel fedték be a falakat.

Az építmények stabilitását a későbbi földrengések bizonyították. Míg a jóval későbbi gyarmatosításkori épületek romba dőltek, az inka kőfalak sértetlenek maradtak. Lenyűgöző a teljesítméyük, mivel birodalmukat mindössze 94 év alatt építették ki és fémszerszámok nélkül dolgoztak.

Inti napistent imádták, az Andok magas csúcsai között építették fel Machu Picchu-t, ahol a Nap-templomot a Nap-leányai őrízték.

[szerkesztés] Aranyművesség

Az inkák az aranyművesség mesterei voltak. Sírjaikba gyakran helyeztek el kis aranyszobrokat. Sajnos a spanyol hódítók a legtöbbet beolvasztották.

[szerkesztés] Szövés

Az inkák csodálatos, bonyolult mintájú, színes szőtteseket gyártottak. Gyakori díszítőelem volt a jaguár vagy a puma alakja. A gyapjút a hegyekben élő háziasított lámák, alpakák és vikunyák adták.

[szerkesztés] Földművelés

Az inkák mesterien tudták hegyvidéki birodalmuk minden megművelhető darabját hasznosítani. A meredek hegyoldalba teraszokat vágtak, amelyeket hegyipatakok vizével öntöztek. Annyi élelmiszert tudtak így termelni, és olyan sok háziállatot tarthattak, hogy a birodalom teljesen önellátó volt.